Marton Árpád: Misztikus óarany ragyogás

Goldmark Károly legismertebb operáját, a Sába királynőjét 140 évvel ezelőtt mutatták be Bécsben. Az előadás világhírűvé tette a zeneszerzőt. A monumentális erejű művet a Szabad Tér Színház és a Magyar Állami Operaház a zeneszerző születésének 185. és halálának 100. évfordulóján mutatja be a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon, majd ősztől az Erkel Színház fogadja repertoárjába.

kKeszthelytől Bécsig. Mai szemmel nem tűnik valami eget rengető távolságnak. Nem úgy a nyájas 19. század léptékével: a két koronaország a világbirodalmak kötelező kétpólusúságát testesíti meg a Habsburg-impérium mappájában. Bécs különben is a zene metropolisza ekkoriban, talán csak Párizs vetekedhet vele ebbéli minőségében, maga is császárvárossá restaurálódván. A korszak tablója meglehetősen eklektikus: Rossini személyében még aktív zenei tényező az élete delén jócskán túljutott preromantika, Brahms zenei pápaként faragja neoklasszikus hangkolosszusait, a parasztzseni és józan birtokos, Verdi lelkének pincemélyén óborként érlelődnek a kései remekek, Wagner elszántan mesterkedik masztixszagú álmitológiája összetákolásán, Richard Strauss és Mahler sajgó dallamíveiben már az alkony kétes fényei sikoltanak föl. Mindehhez jön még Bizet, az ifjabb Strauss és von Suppé.

Bécsi vér, bécsi vér… E túltenyésző császárváros levegőjét vágyik belélegezni a világvégi Keszthely szülötte, egy huszonvalahány gyermekes kántorcsalád sarja, Goldmark Károly. A zseni bélyegét viseli homlokán: többszörösen hátrányos helyzetét hősiesen leküzdve, kitartóan lépdel a muzsikusi pálya embert próbáló grádicsain. Zenekari hegedűs Sopronban, tálentumait a városi zenede komiszkenyerén és magánszorgalomból táplálgatja, de még egy szabadságharcos csatát is programjába iktat lelkes nemzetőrként. 18 éves – és idealista. Míg végre pártfogóra és rendes stúdiumokra talál Bécsben. A Josefstadti és a Károly Színház hegedűse, aki szorgosan szemezgeti a pultjára kerülő kották mesterfogásait. 1857- ben már saját szerzői esttel lép publikum elé. Két évre rá a pesti Európa-szállóban debütál hazai közönség előtt. Termékeny komponista, akire Berlioz és Wagner mellett erőteljes hatást gyakorol Brahms formai szigora. Kamaraműveit nemrégiben Fenyő Klára és Maczelka Noémi keltette életre itthon és a tengeren túl kongeniális, lemezfölvételért kiáltó előadásban. 1874-ből való D-dúr szonátájában még több a formai tökéletesség törekvése, mint a fölszabadult ihlet. 1892-es keletű Esz-dúr szvitje azonban maga a vibráló ösztönösség, amelyet immár fölényes tudás és a formai újítás bátorsága tesz magabiztossá. Mire Csáth Géza meghallgatja szerzői estjét, Liszt mellett, nemzeti büszkeséggel emlegetik. Kantilénái „illatosak, mint egy indus hercegnő haja” – kerekedik fölül a zenekritikus írói énje, és a leírás lényegi szempontot érint. Bécs és a leáldozóban lévő romantika számára a keleti fűszerek bódulata szolgáltatja a békeidők utolsó vérátömlesztését: zenében, építészetben, képzőművészetben és a szépirodalomban egyként az egzotikus bibliai régmúlt indázó, némileg öntetszelgő és nem ritkán buja tekervényei bizsergetik meg a nyugat fáradt idegeit. A műtörténet orientalizmusnak nevezi a jelenséget, amely bajosan választható el a zsidó nagypolgárság térnyerésétől, és aligha egyoldalúsítás, ha a korstílus egyik megnevezését, a Jugendstil kifejezést a Judenstil formára változtatjuk. Richard Strauss megírja a Salomét – Goldmark Károly pedig a Sába királynőjét.

Akár a Klimt-táblák: ez a varázslatos zene csupa csáberő, csupa megejtő rejtély, csupa misztikus óarany ragyogás. 1875-i bemutatójáért Liszt Ferenc kardoskodott, és joggal: a Sába királynője hamarosan Európa-szerte ünnepelt szerzővé avatta az egykori soproni hegedűst, aki méltán foglalta el helyét a francia nagyopera generálisával: Meyerbeerrel egy sorban. 1910-ben, nyolcvanadik évének tiszteletére világraszóló ünneplés és díszdoktori diploma fogadta a székesfővárosban. Száz éve halt meg, unokája hősi halálának hírét véve – épp azokban az órákban, amidőn előbb az aranyozás pergett le alig hallhatóan a régi világrend színpadképéről, majd az egész alkotmány nagy robajjal a földre omlott.

Goldmark Károly: Sába királynője. Margitszigeti Szabadtéri Színpad, 2015. júl. 3., 5.