Nemeshegyi Péter SJ: Isten határtalan
„Az egyház hiszi, hogy egy az élő és igaz Isten, mennynek és földnek teremtője és ura, aki mindenható, örökkévaló, mérhetetlen, fölfoghatatlan; értelme, akarata és minden tökéletessége végtelen […], és kimondhatatlanul felülmúl mindent, ami csak kívüle van és elgondolható” – hirdette ki ünnepélyesen az I. vatikáni zsinat. Istennek e végtelen nagyságát a Biblia különböző módokon igyekszik megsejtetni.
Isten mindentudó és mindenütt jelen van
Az Isten mindentudásáról és mindenütt jelenvaló létezéséről már az i. e. 4. vagy 3. században egy izraelita bölcs így elmélkedik:
Messziről ismered gondolataimat,
Oly nagy, oly csodálatos nekem ez a tudás:
(Zsolt 139,1–12).
Isten egyetemes jelenlétének hite erős támaszt adott az izraelitáknak történelmük nehéz korszakaiban. A politeista ókori népek között általános volt az a felfogás, hogy az egyes „istenek” uralma csak bizonyos területekre terjed ki. Ennek a gondolkodásmódnak a hatására még az izraeliták is hajlamosak voltak azt gondolni, hogy az ő Istenük jelenléte csak a nekik adott szentföldön tapasztalható meg. Ezért okozott nekik nagy szomorúságot a száműzetés, amikor asszír, majd babilóniai hódítók erőszakosan áttelepítették őket más országokba. Egyikük így panaszkodik:
(Zsolt 137,1–4)
Az elhurcoltak között volt Ezekiel próféta is. Nagy meglepetés volt számára, hogy amikor a babilóniai Kebár folyó partján állt, egyszer csak megjelent neki keruboktól körülvéve, teljes dicsőségében, a királyi székén trónoló Isten (Ez 1,1–28). Ezekiel így megértette, hogy az igaz Isten jelenléte és uralma nem korlátozódik Izrael földjére, hanem mindenre kiterjed.