Kemenes Tamás: „Családkönyvek”

Bármilyen könyv megjelentetése komoly felelősséggel jár, egy gyerekkönyv esetében azonban ez a felelősség nyilvánvalóan különösen nagyra növekszik. A gyerekkönyvkiadás nehézségeiről és örömeiről, a hozzá kapcsolódó sajátos szempontokról Dejcsics Konrád bencés szerzetest, a Bencés Kiadó gyerekkönyveinek szerkesztőjét, a Pannonhalmi Főapátság kulturális igazgatóját kérdeztük.

Mikor és miért döntöttek úgy, hogy belevágnak a gyerekkönyv-kiadásba? Milyen speciális szempontokra kell tekintettel lenniük, amikor kiválasztják a megjelentetni kívánt műveket?

A teológiai és lelkiségi irodalom publikálása mellett – ami a Bencés Kiadó sajátos profiljához tartozik – szükségét éreztük, hogy az ifjúsághoz is szóljunk. Ennek persze van hagyománya nálunk: egyfelől a bencés közösség egyik munkaterülete az iskola, másfelől pedig már húsz évvel ezelőtt megjelent a kiadó gondozásában az országszerte ismert Énekelj az Úrnak! („kék könyv”). Ez Hardi Titusz atya vállalkozása volt: összegyűjtötte az ifjúság körében énekelt gitáros énekeket és kötetté szerkesztette őket. Azóta is ebből énekel az ország, és én magam kamaszként ugyancsak ebből tanultam a közösségi énekeket. Aztán 2005-ben elindítottuk az olvasni még kevéssé tudó gyerekek számára a szentekről szóló sorozatunkat, amelyet Schmal Róza grafikus illusztrált. Ezek közt volt a Kikötő című gyerekimakönyv, amelyet szívesen vittek a plébániák is, elsőáldozások alkalmával. Felmerült azonban az igény, hogy nagyobb gyerekek, kiskamaszok számára is kellene keresztény szellemiségű könyveket kiadni. A francia Filotéo című lapban megjelent fejezetekből összeállított (nagy méretű) kötetek és a Filó-faló című sorozat a francia Bayard Kiadó termékei. Hosszas megfontolás után választottuk ki őket, miután több más, a nemzetközi könyvkereskedelemben elérhető, gyerekeknek és ifjúságnak szánt vallásos könyvet elvetettünk. Az utóbbi kiadványok kapcsán úgy láttuk, hogy egyrészt nem igazán alkalmazhatók a hazai viszonyokra, másrészt túlságosan didaktikusnak és (bocsánat a szóért) túl konzervatívnak is találtuk őket. A végül kiválasztott sorozatok azért nyerték meg kollégáim tetszését, mert a mai kamaszokat elevenen érdeklő kérdésekről gondolkodnak, az ő sajátos nyelvükön és képi világukban (karikatúrákkal); nem gügyögnek nekik, és nem viszik túlzásba a keresztény szempontok sulykolását sem. A Filó-faló nem is kifejezetten keresztény szemléletű, inkább az emberi gondolkodás folyamán felmerülő, szerteágazó kérdések tárgyilagos, az emberi ész eszközeivel lehetséges megvitatására buzdít. De éppen ez az, ami végső soron nagyon is keresztény dolog.

Mik a különbségek a két széria között, milyen hangsúlya van az egyiknek, illetve a másiknak?

A Filotéo, mint említettem, inkább keresztény szemléletű, de e tekintetben is inkább ökumenikusnak nevezhető (például: Hinni Istenben? De hogyan? vagy: Ki vagyok én? – Az élet nagy kérdései keresztény szemmel). A Filó-faló sorozat kiválasztását az indokolta, hogy úgy véltük: a nem keresztény fiatalok érdeklődését is megfelelően irányíthatja – anélkül, hogy rájuk oktrojálná a keresztény világnézetet (például: Élet és halál, vagy A főnökök és a többiek). Vagyis mintegy előszobája lehet a kereszténységnek; arra gondoltunk, hogy a hittan helyett erkölcstant tanuló diákok gondolkodását is előnyösen orientálhatná. Emellett a legjobb francia filozófiai kultúrát képviseli, szerzői filozófusok vagy legalábbis filozófiát végzett emberek, vérükben van a dialektikus gondolkodás régi francia öröksége. A Filó-faló cím is ősi toposzra utal: már Platónnak A lakoma című műve is az étkezéssel kapcsolja össze a közös gondolkodást. A kötetek utolsó fejezete minden alkalommal erre reagál: egy kis rágcsálnivaló mellett közös vitára invitálja a gyerekeket a kötet témái körül. Vezetheti ezeket a vitákat szülő, tanár – de maguk a gyerekek is, hiszen a könyvekben feldolgozott apró novellák, tréfás párbeszédek és rajzok jó indítást adnak arra, hogy saját élményeiket is bevonják a vitába. A sorozatra egyébiránt már a szakma is felfigyelt, az első négy kötetet a 2015-ben megjelent ifjúsági irodalom legjobbjai közé sorolta. A főnökök és a többiek pedig annyira jó, hogy a szombathelyi lelkipásztoroknak tartott lelkigyakorlaton magam is felhasználtam… Egyébként a Filotéo sorozatról is elmondható, hogy hosszas megfontolások előzték meg a kötetek összeállítását, és végül számos szerzőnek, kiváló grafikusnak és a velük együttgondolkodó szerkesztőnek a csapatmunkájaként jött létre.

A cikk teljes terjedelmében A Szív nyomtatott változatában olvasható. A lapszámot keresse az újságárusoknál, vásárolja meg digitális formátumban a www.dimag.hu oldalon vagy fizessen elő folyóiratunkra az Előfizetés oldalon.