Jakubinyi György: Nem utasítom el a munkát és a szenvedést

„Uram, ha népednek még szüksége van rám, nem vonakodom a munkától. Legyen meg a te akaratod!” Szent Márton utolsó fohászát sok püspök választotta jelmondatul, s köztük volt Márton Áron is.

 

 

Páduai Szent Antal (1195–1231) fellépése előtt Európa legnépszerűbb szentje Tours-i Szent Márton püspök (316–397) volt. Büszkék vagyunk rá, hogy Pannónia római tartomány Sabaria városában, a mai Szombathelyen született. Születése 1600. évfordulóján várjuk Ferenc Szentatyánk látogatását Magyarországon. Szent Márton püspök 397-ben halt meg. Halála előtt még „kiszállt terepre”, hogy összebékítse széthúzó papjait. Ott érte a halál. Így imádkozott: „Uram, ha népednek még szüksége van rám, nem vonakodom a munkától. Legyen meg a te akaratod!” Latinul: „Domine, si adhuc populo Tuo necessarius sum, non recuso laborem!”1 A haldokló Szent Márton imájának utolsó fohászát sok püspök választotta jelmondatul. Ezt tette Márton Áron (1896–1980)2 is püspöki kinevezésekor. Non recuso laborem! A világháború kitörésekor, 1938. december 24-én kinevezett gyulafehérvári püspök tudta, hogy nehéz időkben lett püspök. Jelmondata programot jelentett. A latin labor szó ugyanis egyszerre jelent munkát és szenvedést. Márton Áron püspöki ténykedésében (1938–1980) mindkettő jelen volt. Mivel karácsonyra érkezett meg a kinevezése, a betlehemi csillagot címerébe is felvette. Szentelése Kolozsvárott történt, mert korábban ott működött egyetemi hitszónokként (ma: egyetemi lelkész), majd plébánosként. Megyéspüspök általában székesegyházában szentelteti magát, Gyulafehérvár azonban már 1867-ben többségében román város volt, Alsó-Fehér vármegye székhelyét is Nagyenyedre tették, mert az – akkor még – magyar város, mint ahogy ez idő tájt Kolozsvár is. Mivel a háború miatt külföldről nem jöhettek püspökök, 1939. február 12-én a kolozsvári Szent Mihály templomban Andrea Cassulo bukaresti apostoli nuncius, Márton Áron őszinte tisztelője végezte a szentelést. A két társszentelő a román konkordátummal kinevezett két új, a temesvári Augustin Pacha és a szatmár-nagyváradi Stefan Fiedler megyéspüspök volt. Külföldről (értsd: Magyarország) nem jöhettek vendégpüspökök. Mivel a román állam követelte 1939-ben Stefan Fiedler szatmár-nagyváradi püspök letételét, a Szentszék Márton Áront nevezte ki az egyesített két egyházmegye apostoli kormányzójává is. Amikor 1941-ben a két egyházmegyét ismét különválasztották – hiszen területeik kiegészültek –, Márton Áron mindkét (a szatmári és a nagyváradi) egyházmegyében apostoli kormányzó maradt, s a két egyházmegye ügyeit egy-egy általános helynök, vikárius kinevezésével oldotta meg. Boldog Scheffler János szatmári megyéspüspök kinevezésével 1942-ben Márton Áron „szabadult” a két egyházmegye kormányzásától. A második bécsi döntés 1940. augusztus 30-án kettészakította az egyházmegyét. Márton Áron Gyulafehérváron maradt. Úgy érezte, a püspöknek az ősi Szent István-i egyházmegye központjában kell maradnia, Észak-Erdélybe pedig, ahová a hívek kétharmad része került, Kolozsvár székhellyel általános helynököt nevezett ki Sándor Imre személyében. Volt év, amikor a magyar kormány nem engedte a püspök beutazását Kolozsvárra. 1944. május 18-án, a kolozsvári papszenteléskor tartotta híres beszédét, amelyben tiltakozott a zsidók deportálása ellen. Három nap múlva levelet küldött a belügyminiszternek Budapestre, valamint Erdély kormányzójának és a kolozsvári hatóságoknak. Válaszul Márton Áront nem kívánatos személynek nyilvánították Magyarországon. Hősies tettéért 2000- ben megkapta a jeruzsálemi Yad VaShem intézet „Népek Igaza” címet. Az intézet román bizottsága ugyan azt állította, hogy az erdélyi magyarok mind fasiszták, tehát magyar püspök ilyen címet nem kaphat, egy gyergyószentmiklósi orvosprofesszor, Hermann László, aki nyugdíjasként Erdélyben maradt és a gyergyószentmiklósi zsidó hitközség elnöke lett, közbenjárt a Yad VaShem Intézet magyar bizottságánál – bár Márton Áron román útlevéllel a zsebében mondta el 1944- ben magyar területen Kolozsváron azt a beszédet! –, amely egyöntetűleg megszavazta számára a „Népek Igaza” címet.

 

A cikk teljes terjedelmében A Szív nyomtatott változatában olvasható. A lapszámot keresse az újságárusoknál, vásárolja meg digitális formátumban a www.dimag.hu oldalon vagy fizessen elő folyóiratunkra az Előfizetés oldalon.