Madocsai Bea: NE CSAK HALLJÁK, HANEM ÉRTSÉK EGYMÁST…

„Nem értünk szót egymással” – gyakran így összegezzük azt a nehézséget, amivel a közéletben vagy a magánéletben, munkahelyen, lakókörnyezetünkben vagy otthonunkban találkozunk. Soos Attila és Agnes leginkább családi mediációval foglalkozik. Amikor csak megoldható, együtt vesznek részt a beszélgetésekben, hiszen egészen más szempontokat vesz észre, tart fontosnak egy férfi, és mást egy nő. Elsődleges céljuk a házasságok gyógyítása, ezért a mediációs tevékenységük mellett házassággondozó szolgálatot végeznek.

Vajon az emberek tudják, hogy a családon belüli nehézségeikkel, konfliktusaikkal hova fordulhatnak segítségért?

Tapasztalataink szerint csak kevesen ismerik ezt a lehetőséget. Inkább pszichológusokat, párterapeutákat keresnek fel, akik egészen más szempontból közelítenek az adott konfliktushoz. Ritka, hogy a házaspárok együtt keressenek meg bennünket, inkább a feleségek fordulnak segítségért. Amikor kérik a férjüket, hogy legközelebb ő is jöjjön el, benne óhatatlanul fölmerül, hogy itt csakis az ő elmarasztalása lehet a közös boncolgatás tárgya. Ez a félelem tartja távol a legtöbb házastársat.

Miben különbözik a mediáció a pár- vagy a családterápiától?

A mediáció olyan konfliktuskezelési módszer, aminek más a célja, mint a terápiáknak. Míg a családterápián mindig együtt vannak a résztvevők, együtt beszélik meg a problémáikat, a mi mediációs alkalmainkon külön-külön is feltárják azokat. A mediációs megbeszéléseknek az a célja, hogy más dimenzióban láttassa a felvetődött problémát és a felek kapcsolatát. Így a korábban megrekedt, konzerválódott rossz viszony mindenképpen elmozdul a holtpontról. A mediátornak nem célja az úgynevezett „abszolút igazság” kimondása – bűnbak keresése és megnevezése –, hiszen a házastársak között ezért fullad kudarcba a legtöbb, sokszor egészen bagatell problémák miatt kialakult vita. A családterápiában szembesítik a résztvevőket avval, hogy mit miért csináltak rosszul. Az egyéni terápiában az egyén pszichéjére, múltjára koncentrálnak. Itt viszont úgy próbáljuk az egyént irányítani, segíteni, hogy a kapcsolatot gyógyítsuk. A kapcsolatban betöltött szerepét keressük meg. Amikor felkeres bennünket egy pár, elmondjuk, mi az alapvető különbség a házassággondozás és a mediáció között, így el tudják dönteni, hogy a segítségnyújtás melyik módjára van leginkább szükségük; igényelnek-e konkrét tanácsadást, bárminemű terelgetésüket a tanácsadó által jónak ítélt megoldás felé, vagy inkább arra van-e szükségük, hogy képessé váljanak arra, hogy meghallják, egyáltalán mi a panasza a másik félnek, miben szeretné a kapcsolat változását. Magyarán, ne csak hallják, hanem értsék is, milyen elmozdulást szeretne a kapcsolatukban a házastársuk. Abban az oldott légkörben, ahol a mediátorok részéről nincsenek elvárások, nincs személyes véleménynyilvánítás, a rávezető kérdésekkel csakis az ő problémájuk feltárására irányul minden jelenlévő figyelme, mindenki könnyebben megnyílik és elfogadóvá válik. Úgy mondják, nyertesnek érzi magát mindkét fél, mert a jó mediációs megbeszélés eredménye az, ha mindkettejük számára elfogadható és követhető elveket vagy magatartásnormákat fogalmaznak meg egymásnak. És ami saját elhatározásból és nem külső ráhatásból születik, az sokkal inkább betartható. Itt nem az a szempont, hogy abszolút igazságos megoldás szülessen, hanem olyan, amely mindkét fél számára elfogadható, a holtpontról elmozdító.

Milyen helyzetekben lehet mediátorhoz fordulni, és hogyan zajlik a mediáció?

A mediáció az élet szinte bármely területén alkalmazható, ahol két ember konfliktushelyzetbe kerülhet. Leggyakoribb fajtája az üzleti, munkahelyi, családi, válási, iskolai, társasházi és örökösödési mediáció. A mediátorok többsége néhány speciális konfliktus kezelésére szakosodva végzi feladatát. A konfliktusban álló felekkel először külön- külön beszélgetünk, majd az egyéni nézőpontok megismerése után közösen. Az elfogulatlan és szélesebb körű látásmód végett lehetőség szerint két mediátor jelenlétére van szükség. A nyílt légkörű, elemző beszélgetés során közösen megkeressük, mi okozta a kialakult helyzetet, milyen emberi tényezők vezettek idáig, majd a vitában álló felekkel kidolgozzuk a számukra leginkább elfogadható kivezető stratégiát. A tapasztalatok szerint a konfliktusok felszínre kerülése a kapcsolat javára is válhat. Jelzés értékű, amely mindenképpen változtatásra kényszerít. Ha magyarázatot, mentséget találtunk a másik tettére, döntésére, viselkedésére, megszűnik a harag és megkezdődhet a kapcsolat konstruktív tovább formálása. A mediációs ülés végén a párok írásban is rögzítik a megállapodásukat. Lehetőség van okiratba foglalt közös megegyezésre is, melyet a bíróság soron kívül jogerőre emelhet és illetékkedvezménnyel támogat. A mediációval az ügyfél nem csak időt nyer, hanem a perköltséget is megspórolhatja.

A cikk teljes terjedelmében A Szív nyomtatott változatában olvasható. A lapszámot keresse az újságárusoknál, vásárolja meg digitális formátumban a www.dimag.hu oldalon vagy fizessen elő folyóiratunkra az Előfizetés oldalon.