Novák Zsüliet: Magyarország, a túlsúlyos, sportos nemzet

A sportról mindenkinek véleménye van, ami a hírek terjedésével egyre inkább szerteágazik. A sport közösségteremtő erő, ami nemcsak a sportot együtt űzők körében, hanem a nézőkben is kialakulhat. Nemzet- és családerősítő, erősíti az összetartozás érzését, mivel közös élménnyel gazdagít. Korrupt, élvhajhász, az egészséggel nem törődöm világ, ahol mindent és mindenkit alárendelnek a sikernek. Dr. Gál Andrea sportszociológust kérdeztük a magyarországi sport valós helyzetéről, a sport és lélek kapcsolatáról.

Magyarországon történetileg sajátos módon alakult a sporthoz való viszonyunk. Kis országként hatalmas sikereket érünk el a nemzetközi sporteseményeken, elég csak az olimpiai éremtáblázatokra gondolni, ahol a nemzetek között rendre az első 10-ben szerepelünk, lakosságarányunkat is tekintve pedig a 2. helyen állunk sikeresség tekintetében (Finnország előz meg minket). Éppen ezért hajlamosak vagyunk mindig eredményt várni, sőt, sportos nemzetként is tekintünk magunkra, annak ellenére, hogy túlsúlyos honfitársaink aránya is hasonlóan előkelő helyezést ér el a világ képzeletbeli ranglistáján.

Sok emberben élnek olyan képzettársítások, hogy mely nemzeteknek mely sportok az erősségei. Milyen összetevők játszanak szerepet ennek kialakulásában?

Az alapja nyilvánvalóan az eredményesség. Adott sportnak az az eredménylistája, amelyet különböző országok a sport történelmében elértek. Ennek megfelelően tisztában vagyunk vele, mely nemzetek mely sportágakban erősek. Természetesen szerepet játszik ebben a földrajzi adottság, mi, magyarok nyilván okkal nem vagyunk sikeresek a téli sportok tekintetében. Éppen ezért az, hogy egy alpesi vagy skandináv ország téli sportokban erős, nem meglepő. Az mondjuk érdekes kérdés, hogy a volt szocialista blokkban mennyire osztották föl egymás között a sportágakat az országok. Azok a sportágak, amelyekben Magyarország eredményes, sajnos nem tartoznak a világszerte igazán népszerű sportágak közé. A látványsportok, amiket az utóbbi években kezdtünk erősíteni, elsősorban azok a csapatsportágak, amelyek világviszonylatban évtizedekkel ezelőtt már sokkal népszerűbbek voltak, mint a többi sport. Ezek igazából csak most kapnak nálunk hangsúlyt, kivéve a labdarúgást. Ma már látjuk, hogy a kosárlabdára, jéghokira, kézilabdára nagyobb hangsúlyt helyez a sportpolitika, mert ezekben lehet egy csapatként kiállnia egy nemzetnek, azt úgy képviselve, hogy arról szinte az egész világ tudjon. Azok a sportágak pedig, mint mondjuk a kajak-kenu vagy akár a vízilabda, sajnos nem világszinten népszerű sportok, pedig mi ezekben voltunk igazán eredményesek az elmúlt évtizedekben.

Mennyi mindent árul el egy országról a sportélete?

Nem mindegy, hogy élsportról vagy szabadidő-sportról beszélünk. Érdekes jelenség és Magyarország jó példa is rá, hogy az élsportunkat tekintve sportnagyhatalom vagyunk. Hiszen ilyen területű ország ekkora népességgel a világ nagyhatalmai között szerepel az olimpiai éremtáblázatban. Ugyanakkor Magyarország nem egy sportoló nemzet. A szabadidő-sportolás csak alacsony ütemben fejlődik, még mindig nagyon kevesen vesznek ebben részt, és nehézkesen halad a terület fejlesztése. Azt viszont mindenképpen elárulja egy ország sportélete, hogy abban az országban milyen jelentőséget tulajdonítanak a sportnak. Egy skandináv országban a lakosság sportban való részvétele igen magas. Ott a lakosság 70-80%-a rendszeresen mozog szabadidejében, ezekben az országokban pedig érezhető, hogy az ott élőknek nagyon fontos az egészsége. Itthon régi vita, hogy ugyan 8 aranyérmet szerzünk egy olimpián, ugyanakkor borzasztóak a demográfiai adataink és az egészségügyi mutatóink. A sport ugyanakkor nagyon jó eszköze lehet egy nemzeti identitás kinyilvánításának, erősítésének. Nem véletlen, hogy a szerbek fantasztikus eredményeket produkálnak a sportban, hogy a horvátok, makedónok a sportot annak az eszközének is tekintik, hogy az új nemzetet elismertessék, a versenyképességét megmutassák, és a sporton keresztül kifejezhessék a világnak a létrejött nemzetükhöz kötődő erős érzelmeiket.

Mennyire tud a sportszociológia a társadalom egészére érvényes következtetéseket levonni?

A sport a társadalom tükre. Amit a sportban látunk, az jellemző az össztársadalom mindennapjaira is. Például azt látjuk, hogy a sportban is nőnek a társadalmi különbségek. Ha a szocialista időszakban valaki tehetséges volt, abból nagy eséllyel élsportoló lett, mert az állam nagy mértékben szorgalmazta, hogy élsportoló generációkat neveljen ki. Manapság ha megnézzük, hogy a sporthoz való hozzáférés milyen, akkor azt tapasztaljuk, hogy egyre inkább eltávolodnak egymástól a társadalmi rétegek. A leszakadó csoportok kiszorulnak erről a területről. Nemcsak arra lett kisebb a lehetőségük, hogy élsportolóvá válhassanak, hiszen jó ideig a családnak kell finanszíroznia a sporttevékenységet, hanem abból is kiszorulnak, hogy szabadidejükben eljárjanak sportolni. Ha valakinek napi gondot jelent az, hogy az élelmiszerre valót előteremtse, ott nyilvánvalóan a szükségletpiramisból kiesik az, hogy sportoljon. Így mutatja a sport is például a társadalmi egyenlőtlenségeket. Ha arról beszélünk, hogy a társadalomban működik a korrupció, akkor sajnos a sportban is megmutatkozik bundabotrányok, fogadási csalások formájában.

Milyen kihatása lehet az emberekre egy mérkőzés végeredménye?

Milyen meccsnek a végeredménye? Ha erre a kérdésre korrekt választ akarok adni, úgy kell kezdenem, hogy van a foci és van a sport. Egy focimeccs eredménye egy nemzet aktuális közérzetét meghatározhatja. A férfi labdarúgó-válogatott Eb-re való kijutása például egy pozitívabb légkört alakíthat ki nemcsak a sport körül, hanem az ország sikerességének megítélésében is. A többi sport messze nem játszik ekkora jelentőséget. A sport tele van emóciókkal, ezek pedig a tétmérkőzések kapcsán még inkább megjelennek. Korábbi kutatásunk alapján elmondhatjuk, hogy a magyarok a sikerekkel sokkal inkább azonosulnak, mint a kudarcokkal. Ha a csapat nyer, akkor mi nyertünk. Ha veszít, akkor azok a falábúak/fakezűek kaptak ki.

A cikk teljes terjedelmében A Szív nyomtatott változatában olvasható. A lapszámot keresse az újságárusoknál, vásárolja meg digitális formátumban a www.dimag.hu oldalon vagy fizessen elő folyóiratunkra az Előfizetés oldalon.