Kipke Ágnes: „Hogy szörnyülködjenek – hogy ítélkezzenek – avagy hogy könyörüljenek”
„Meneküljön-e, talán saját maga elől”
A sóhajos nevű Jajdon a részletekig hiteles képét kínálja a történelem szakadékának szélén kóválygó, millenniumi Magyarország egy szeletének. Annak a vidéknek és létformának, ahol a történelem fölszámolta ugyan a jobbágyrendszert és a céhes ipart, az emberi viszonyok mégis évszázados keretek és szabályok közé rendeződnek egy önmagát túlélt, de ezzel szembesülni még nem kényszerülő, nem is hajlandó világ fullasztó anakronizmusában. Egy önmaga bőségébe (e bőségnek inkább az emlékébe) bele-elégülő rendben. „…arról lenne szó, hogy egy életforma rosszkedvében, szomorú pillanataiban egyetlen lélekben éli fáradtságát, utálja, elégeli meg önmagát?” Hiszen a dacos szőlőbirtokoslány először talán csak azért inti magához egrestelki napszámosát a présház homályában, hogy lelkében elcsitítsa beteg anyjának jövőt számonkérő, egy világrend nevében felsóhajtó „mi lesz velünk”- jeit; talán csak hogy szeszélyes kedvét lelje a rend „vérlázító” fölforgatásában. De maga sem tud kilépni e rend keretei közül: gőgös önmaga és gőgös társadalmi osztálya kéjes megalázását is meg- avagy kiéli ebben a titkos, kifordult mezalianszban. Ilka életének eseménytelensége, sértett magánya mélyén kétségbeesett kísérlet zajlik: az igazi életet ellehetetlenítő, kisszerű valóság elől a vágyak lázította képzeletben keresne menedéket. A családjától el-elszökő Gönczi Dénes karjában, az ő testén keresztül az ócska olajnyomatról leszálló, képzeletében megelevenedő fejedelemmel, méltóságos „igazi” idők és visszakívánt múltak jelképével ölelkezik – első ízben éppen azon az éjjelen, mikor a szomszéd szobában haldoklik özvegy Szendy Krisztina. Az áhítatos vágy és paraszti engedelmesség hajtotta Dénes talán csak ekkor rémül meg igazán, kicsoda hát s mire lehet képes ez a lány, akivel ilyen kétségbeesetten kapaszkodik össze ezeken az életéből lopott éjjeleken s hajnalokon. Hogy azután „a soha meg nem érkezésben”, az Egrestelken és Jajdon, fölfoghatatlan valóság és látomásos képzelet közti hányódásban elkallódjon minden maradék „igazi emberi jelenléte”. Ez a fölvállalt, de elviselhetetlen kiszolgáltatottság szüli meg végül a kivándorlás tervét, hogy talán mégis összefoghassa még magát, legalább az egyik élete számára. S ez az elszánás teszi, hogy utolsó éjszakájukon – a számvetés ébreszti önreflexióra? vagy csak tudja: nem szolga többé? – Dénes váratlanul teljes félként tudja fölmutatni magát, egész érzékeny emberségében. Hogy ez a pillanat későn jött ellenérv vagy épp indítóok-e a gyilkosságra; hogy Ilka zsarnoki játszmáinak kudarca, váratlan megalázottsága, mohón lobbanó szerelme, fuldokló magánya vagy ideges életösztöne villan-e meg az asztalról fölkapott olló soselátott mozdulatában – kimondatlan is ezt nyomozzuk majd a lánnyal, történelmen, szociológián, (szexuál)pszicho(pato-?)lógián keresztül. Ami bizonyos: „időben és térben menekülő két ember útja találkozik össze – könyörtelen logikával – a halálban”. Az utolsó éjszaka újra meg újra megidézett, lassan kibomló látomásában Ilkával ismerjük föl a férfiban dúló indulatot, s a szándékot is talán, időbe kövült egyszeri mozdulatainak lehetséges értelmeit. „Nem, nem akarok mentséget magamnak arra, hogy én voltam a fürgébb, de te nem aludhattál el olyan hirtelen. Te rá akartál engem szedni, Gönczi Dénes? Ez aztán sikerült. Tetted magad, hogy alszol, s közben vártad, hogy elcsendesedjem. Tűrted, hogy simogassalak, keressem a szívedet?” De ha úgy volt is… Iszonyú erővel döbbent aztán Dénes feleségének, az Ilka cinikusan gonosz és provokatívan őszinte mondatai közt mindegyre eltévedő Marinak ámuló, értetlen fölfedezése: az amerikai útiköltségre összespórolt pénzt a férfi otthagyta neki, az egrestelki parasztház faliórájába rejtve. Mint aki tudja jól: olyan útra indul, ahová nem váltanak menetjegyet… „Mit akartál, te ember?”… Hallgat a kút.
A cikk teljes terjedelmében A Szív nyomtatott változatában olvasható. A lapszámot keresse az újságárusoknál, vásárolja meg digitális formátumban a www.dimag.hu oldalon vagy fizessen elő folyóiratunkra az Előfizetés oldalon.