Kemenes Tamás: Az emberre figyelünk”

„Mi elsősorban nem szolgáltatást nyújtunk – hanem szolgálunk” – a Katolikus Karitász – Caritas Hungarica 2016-ban ünnepli megalapítása 85., újraindulása 25. évfordulóját. Écsy Gábort, a segélyszervezet országos igazgatóját kérdeztük.

Mi a különbség az „emberi jóérzésből” – akár ateistaként – vállalt jótékonykodás, illetve a Jézus nevében végzett szolgálat között? Pontosan hogyan lehet (egyáltalán szükséges-e) élesen különbséget tennünk ezek között, ha a rászorulók megsegítéséről van szó?

Ez egy nagyon lényeges különbség. Természetesen egyáltalán nem mindegy, hogy egy cselekedet „az ember jóságából” fakad, vagy Isten irgalmasságát jeleníti meg. Mégis azt gondolom, hogy ezt nem feltétlenül kell mindig szóvá tennünk – lebecsülnünk pedig távolról sem szabad még a hitetlenül végzett szolgálatot sem. Hogy miért? Többek közt azért, mert érkezhet hozzánk valaki hitetlenséggel, esetleg kimondott egyházellenességgel (mint ahogy érkezik is), de egyáltalán nem biztos, hogy távozni is ilyen lélekkel fog. A nyomornak, illetve a hozzá kapcsolódó közegnek mély üzenete van. Ezek a helyzetek mindenképpen komoly odaadást, figyelmet kívánnak meg tőlünk, nyomot hagynak bennünk. Ezt minden önkéntesünk megtapasztalja. Többször voltunk már tanúi komoly fordulatoknak is; akadtak, akik hitetlenül érkeztek, végül azt láttuk, hogy a tetteiket már a lélek indítja. Az egyszerű jószándékból vállalt önkénteskedés, a konkrét szolgálat végül a hittel, az egyházzal kapcsolatban is sok mindent helyre tud tenni.

A „szeretetszolgálat” gyakorlata hogyan alakult az egyházban?

A karitász – természetesen – Jézus szavain alapul, ilyen értelemben tehát azt mondhatjuk, hogy 2015 éves. Az egyház mindig vallotta, hogy a szeretetről szóló hiteles beszéd, az evangélium hirdetése mellé cselekedeteknek is társulniuk kell, és hogy nemcsak önmagunkért, hanem embertársainkért is felelősséggel tartozunk. Ennek megfelelően már az ősegyházban megjelentek a diakónusok; ők osztották szét az özvegyek, szegények számára összegyűjtött adományokat. A rendszer a későbbiekben folyamatosan fejlődött – és gyakran a felebaráti szeretetet kimagasló példamutatással megélő szentek (Nursiai Szent Benedek, Assisi Szent Ferenc, Árpád-házi Szent Erzsébet, Szent Hedvig) közreműködésével kapott új lendületet; az adományozás, a másik ember megsegítésének gyakorlata sokszor az ő hatásukra tisztult tovább, illetve szabadult meg a századok ilyen-olyan rárakódásaitól. Szeretetszolgálatot végző kisebb közösségek is mindig voltak, ezek szintén igyekeztek gondoskodni a rászorulókról – erejükhöz mérten, többnyire a saját, szűkebb közegükben. Itt a különböző betegápoló és fogolykiváltó szerzetesrendekre, ezek kimagaslóan szép munkájára is gondolhatunk. Azután voltak idők, amikor a gazdagabb körökben, úri udvarokban is jól mutatott a jótékonykodás… Magyarországon mikortól van jelen a Katolikus Karitász? Prohászka Ottokárék már az első világháború elején szervezkedtek. Maga Prohászka számos értékes, szociális kérdéseket feszegető írást publikált; sok mindent előre látott, így például a munkanélküliség széleskörű terjedését, a gazdasági világválságot is. Írásaiban gyakran átvett egyes részeket az akkori pápai rendelkezésekből és enciklikákból, majd magyarázta is ezeket – ez pedig komoly szolgálat volt, mivel az emberekhez így egyre közelebb kerülhetett az egyház  szociális tanítása, mintegy megláthatták az egyház élő küldetését. (Ne feledjük, hogy akkoriban az információ még nem úgy terjedt, mint manapság!) Az igazán nagy fordulat azonban 1931 szeptemberében jött el: Serédy Jusztinián hercegprímás a karitász érseki biztosának nevezte ki Mihalovics Zsigmondot, aki Budapest összes egyházközségében azonnal megalakíttatta a karitász szervezetet. Ezt követően nagyon hamar, már az év végére felállt a Katolikus Karitász országos hálózata is. Aztán a második világháborút követően a Katolikus Karitászt (is) megszüntették Magyarországon.

A cikk teljes terjedelmében A Szív nyomtatott változatában olvasható. A lapszámot keresse az újságárusoknál, vásárolja meg digitális formátumban a www.dimag.hu oldalon vagy fizessen elő folyóiratunkra az Előfizetés oldalon.