Előző cikk Következő cikk

Szekér Szimonetta: Türelemmel viselt betegség

A tudatosan, türelemmel, belátással viselt betegség elősegíti a gyógyulást, a végstádiumú betegek életét pedig hónapokkal meghosszabbíthatja. A türelem azonban nem velünk született adottság: önfegyelemmel és belátással egy életen át kell a határainkat tágítani.

Walter Mischel amerikai pszichológus 1970-ben a Stanford Egyetemen végzett mályvacukor-kísérlete ma már klasszikusnak számít. A kísérletben 4-5 éves gyerekek, akiket külön szobákban helyeztek el, kaptak egy szem mályvacukrot. Sőt, a kísérletvezetők azt ígérték nekik, hogy amennyiben türelemmel várakoznak és nem harapnak bele a cukorba addig, amíg a felügyelőjük vissza nem tér a szobába, még egy cukrot kapnak jutalmul. A felügyelők negyedóra múlva tértek vissza – a gyerekek többsége azonban 1-11 perc után feladta a várakozást, és behabzsolta az édességet. Negyven évvel később a kutatók felkeresték a kísérletben résztvevő gyerekeket. Az életút-interjúkból kiderült, hogy sikeresebben alakult azok élete, akikben már gyerekként volt annyi önfegyelem, hogy a negyedórát türelemmel végigvárták: jobbak voltak a későbbi iskolai eredményeik, egészségesebben éltek, kevesebb volt körükben az elhízott, illetve sikeresebbek voltak a másokkal való együttműködés, a párkapcsolatok és a nehézségekkel való megküzdés terén. A nehézségek közül pedig kiemelkedik a betegségekkel való megküzdés, mint a türelem legnagyobb kihívást jelentő próbája

.

SOK GYEREKKORI BETEGSÉG IDŐVEL ÉS TÜRELEMMEL ELILLAN

 

Egy 2011-es francia kutatásban például azt vizsgálták, hogy cukorbetegek állapotát hogyan befolyásolja az, hogy mennyire türelmes, illetve türelmetlen személyiség a beteg. Az eredmények szerint minél türelmetlenebb személyiség volt a páciens, annál kevésbé követte az orvosa által előírtakat (diétát, gyógyszerezést, vércukorszint rendszeres ellenőrzését), és ennek következtében az állapota is jóval instabilabb volt. De nem csak cukorbetegség esetén kifizetődő a türelem. Egyes krónikus betegségek tünetei idővel, különösebb beavatkozás nélkül jelentősen javulhatnak, sőt, akár teljesen el is múlhatnak. Minél korábban diagnosztizálják a betegséget, annál könnyebb a betegnek és a hozzátartozóknak higgadt, türelmes hozzáállást kialakítani a kórral szemben. Ilyen betegségek például a gyerekkori allergiák (ekcéma, szénanátha, asztma), amelyeknél a betegek több mint 75 százaléka 25 éves korára megszabadul a tünetektől. Sok epilepsziás gyereknél a rohamok gyakorisága idővel szintén minimálisra csökken. Figyelemhiányos hiperaktivitásban a gyerekek 3-5 százaléka szenved, de a kutatások szerint felnőtt korra kétharmaduknál a tünetek elmúlnak. Ugyancsak a korral csökken a depresszió és a migrénes görcsök gyakorisága, különösen a nők körében. De az irritábilis bélszindróma, illetve a krónikus izomfájdalommal, izommerevséggel járó fibromyalgia tünetei is 5-10 éven belül a legtöbb betegnél megszűnnek. Számos nőgyógyászati panasz, rendellenesség (ebből eredő vérszegénység, endometriózis, mióma) pedig a változó kor után tűnik el.

 

A cikk teljes terjedelmében A Szív nyomtatott változatában olvasható. A lapszámot keresse az újságárusoknál, vásárolja meg digitális formátumban a www.dimag.hu oldalon vagy fizessen elő folyóiratunkra az Előfizetés oldalon.