Előző cikk Következő cikk

Jánosi Dalma: A test a szeretet nyelve

A nemiség hivatása a kereszténységben

„Sajnos gyakran előfordul, hogy a szexualitás világát sokszor úgy közelítik meg, mint valami piszkos és visszataszító dolgot, míg ez a legszebb misztérium, amely kifejezi az ember társas lény mivoltát, és azt a magasztos képet, hogy Isten képmására lettünk teremtve” – Interjú Marta Rodrigez szerzetesnővérrel, a Regnum Christi lelkiségi mozgalom tagjával, aki a Regina Apostolorum Pápai Egyetem professzora, valamint a Nő szerepe az egyházban és a Férfi és női nem különbségei és szépségei kutatócsoportok vezetője.

Az emberi faj kettős nemi jellegzetessége, azaz hogy nők vagy férfiak vagyunk, biológiai adottság vagy mesterségesen alkotott kulturális tényező?

 Mindkettő. Az ember természeti lény, ugyanakkor pedig kulturális lény is. A nemiségünk a teljes emberi dimenziónkat meghatározza, nemcsak testi adottságainkat, hanem lelki, pszichológiai mivoltunkat is. A legújabb ideggyógyászati kutatások szerint maga az agyműködés is sajátságos nemi jellegzetességeket mutat. Semmiképpen sem szabad a biológiai adottságokat különválasztani az ember kulturális dimenziójától. Veszélyes dolog a két tényezőt elválasztani egymástól. Amikor kizárólagosan a kulturális és környezeti hatásokat vizsgáljuk, kizárva a biológiai tényezőket, akkor a gender-elmélet zsákutcájába jutunk, mely – az állampolgári egyenlőség nevében – megkérdőjelezi a nemi különbözőség értelmét. Nem szabad létünket kizárólagosan a biológiai dimenzióra csökkenteni, hiszen az emberiség minden időben bebizonyította azt, hogy meghaladja testi korlátait pontosan a szellemi, lelki adottságainak és kincseinek köszönhetően. Mi, mint az ember nemiségének kutatói hangsúlyozzuk, hogy a biológiai és kulturális tényezőket nem szabad soha szétválasztani, ha kutatási szándékaink hitelesek és őszinték.

A nemiségünk Isten által alkotott, előre meghatározott biológiai jellegzetesség. A kulturális dimenzió azonban minden korban a nevelésnek megfelelően változhat. Ön szerint szükséges a gyermekeket már kicsi korban a nemiség jellegzetességeire nevelni, vagy a nemiség témáját teljes mértékben ki kell zárni a nevelés köréből?

A nemi identitás fejlődése során az első hat évben felülemelkedik a biológiai jellegzetesség, a kulturális faktorok ebben a korban szinte elhanyagolhatóak. Ez az eltolódás az ellenkezőjére fordul a serdülőkorban, amikor a kulturális hatás könnyen felülkerekedhet a biológiai adottságokon. A nemi identitás fejlődésének minden szakaszában az a legfontosabb, hogy a kulturális hatás harmóniában legyen az eleve elrendelt biológiai adottságokkal. Sajnos a média világa gyakran felborítja ezt a természetes egyensúlyt, és ha ezt hosszadalmasan táplálják, akkor veszélyes identitászavarokhoz vezet.

A stabil identitás fejlődéséhez milyen nevelésre van szükség az első hat évben?

Kisgyerekeknek semmiképpen sem szabad előre meghatározott nemi szerepeket előírni, vagy arra kényszeríteni, hiszen még nincs kifejlődve bennük az ehhez szükséges kognitív és morális képesség. Ebben a korban az érzelmi nevelésen van a hangsúly, amely a stabil nemi identitás alapja. Az anyához és apához való ragaszkodás és bizalom megalapozza a pozitív önértékelést. Ez az alapja a későbbiekben a szabadságban és harmóniában megélt egészséges nemi identitás fejlődésének. Ebben a korban a nemi szerepeket nem szabad erőltetni (ebben az esetben indoktrinálásról, befolyásolásról, manipulálásról beszélhetünk), érdemes a játékban is teljes szabadságot biztosítani, akár babával, akár autóval szeretnének játszani. Az élet kezdeti szakaszában a szexuális nevelés implicit módon, modellkövetés útján alakul ki. Az anya és az apa gyengéd kapcsolata, kölcsönös tisztelete, az őket összetartó szeretetkapcsolat a nevelés első fázisa.

Egy olyan történelmi korban élünk, ahol talán a szavak szintjén még létezik szemérmesség, a média világában a képek kommunikációs erején keresztül a fiatalok valódi erőszakhullám áldozatai. A nemiséget gyakran lealacsonyítva, valódi értékeitől megfosztva mutatják be. A szülők hogyan védelmezhetik gyermekeiket, és hogyan taníthatják meg nekik a megkülönböztetés képességét?

Azt tanácsolnám a szülőknek, akik sajnos gyakran tabu témának tartják a nemiség kérdését, hogy nap mint nap egyszerűen és pozitívan beszéljenek a szexualitásról, az adott gyermek képességeinek megfelelően. Segítsenek a test méltóságának és szépségének felfedezésében. Ez a hétköznapi ápoltság, az önvédelem és az egészséges szemérem, amely az öntisztelet és az intimitás kialakulásának alapja. Csak akkor tudják a testi brutalitást és vulgaritást visszautasítani, ha pozitív és harmonikus énképük van saját testükről, ha tisztelettel bánnak saját testükkel, és jól érzik magukat a bőrükben. Ez a megkülönböztető képesség alapja, amivel a szülők segítik a fiatalokat, hogy egyértelműen el tudják választani a szépséget a brutalitástól és a közönségességtől.

Hogyan érdemes megvilágítani a nemiség szépségét a fiataloknak?

Amikor serdülőkorú fiataloknak vagy egyetemistáknak a nőiesség és férfiasság szépségéről beszélek, mindig a Teremtés könyvéből, az ember teremtésének pillanataiból indulok ki. Lenyűgözve és csodálattal hallgatják ezt az antropológiai igazságot, amelynek megismerésére mindannyian vágyakozunk. Ez a történet csodálatos szimbolikával és mélységgel mutatja be a nemiség természetét, legmélyebb hivatását, és az Isten emberről alkotott terveit. Megvilágítja a nő és a férfi egyenrangú méltóságát, és azokat a különbözőségeket, amelyekkel kiegészítik egymást, hogy Isten képmásává válhassanak. Ebben a pillanatban már nincs szükség arra, hogy tiltsuk vagy távol tartsuk őket bármitől, hiszen felfedezték azt a szépséget, amelyre mindig is vágyakoztak. Meg vagyok győződve arról, és valóban minden alkalommal bebizonyosodni látszik, hogy az Úr mélyen elrejtette az ember szívében azt a vágyat, hogy felfedezze a nemiség legmélyebb hivatását. Ettől az igazságtól és szépségtől fosztja meg a világ a fiatalokat.

Hogyan lehet a testiség méltóságát és szépségét átadni a fiataloknak?

Szükséges, hogy felfedezzék és tudatosítsák saját testük jelentőségét. Meg kell tanulniuk azt, hogy a testünk hogyan fejezi ki mindazt amik vagyuk, és amilyenek vagyunk, ami a hivatásunk. Elbűvölve hallgatják a fiatalok, amikor a női havi ciklusról, és annak mély jelentéséről beszélek. Mit jelent és mire készít fel ez a kellemetlen és sokszor kezelhetetlen helyzet. Az életre és az anyaságra, a fájdalom elviselésére, és a sokszor elviselhetetlennek, ellenőrizhetetlennek tűnő családi élet nehézségeinek kezelésére készít fel. Míg a férfi a veszélyes helyzetekben, a nő a fájdalom elviselésében erősebb. Egy olyan helyzet, amelyet el kell fogadnunk, és amely rajtunk kívül áll, segít az élet misztériumának felfedezésében is. Ugyanúgy, ahogy a Szentírás, maga az emberi test is az élet könyve, amelyet meg kell tanulnunk olvasni és értelmezni.

Az élet átadásának misztériumát és legmagasabb hivatását hogyan magyarázhatjuk el?

Az ember nem élheti meg hivatását a testiség nélkül. A test a szeretet nyelve, amely legmagasabb szinten a szexualitásban fejeződik ki. A szeretet kifejeződhet egy találkozásban és a csendben is. Azok, akik a megszentelt életet és a szüzességet választják, azok a nemiség csendjében folyamatosan igent mondanak annak, akihez tartoznak, azaz az Úrnak. Nagyon fontos, hogy a fiatalok felfedezzék nemcsak a test szépségét, hanem a nemiség hivatását is. Ez azért fontos, mert a világ a tömegkommunikációs eszközökön keresztül azt a félelmetes dualizmust sulykolja, hogy azt tehetsz a testeddel, amit akarsz, próbálj ki lehetőleg mindent. Ennek következménye a kiüresedett élet és a törékenység. A mai fiatalok nagyon törékenyek és tele vannak sérülésekkel. Minél hamarabb és éretlenül élik meg a szexualitást, annál bizonytalanabbak lesznek. Pontosan azért, mert nincsenek mögötte érett érzelmek, hiteles, személyes és szoros partnerkapcsolat. A szülők azért nem avatkoznak be ebbe, mert attól félnek, hogy túl korai. Az esetek nagy részében azonban megelőzi őket egy barát vagy az internet, amely mély sebeket okozhat. Azért is fontos a nemiség szépségének megtanítása, hogy a sebek lassan behegedjenek és egészséges, stabil nemi identitás alakulhasson ki bennük, amely a hosszan tartó házastársi kapcsolat biztos alapja.

Szent II. János Pál pápa 1986- ban, Férfinak és nőnek teremtette katekézissorozatában csodálatos módon mutatja be teológiai síkon a testiség szépségét. Lehet ez a mai szülőknek is hasznos olvasnivaló?

Szent II. János Pál katekézise a test teológiájáról egy valódi inspiráció, amely ugyancsak a Teremtés könyvéből indul ki. Prófétai igazságokat rejtő katekézisek ezek, amelyeket újra fel kell fedeznünk. Azt mondja, hogy a szexuális aktus a Szentháromság ikonja. A szexualitásnak nincs magasabb, nemesebb képe, mint ahogyan a kereszténység látja azt. Sajnos gyakran előfordul, hogy a szexualitás világát sokszor úgy közelítik meg, mint valami piszkos és visszataszító dolgot, míg ez a legszebb misztérium, amely kifejezi az ember társas lény mivoltát, és azt a magasztos képet, hogy Isten képmására lettünk teremtve.

A tavaly őszi rendkívüli családszinóduson egyértelműen arra derült fény, hogy a mai fiatalok nem kötnek házasságot. Ennek lehet az az oka, hogy nem fejlődött ki bennük az ehhez szükséges felelősség? A szexuális és érzelmi nevelés segíthet a jövő generációinak a hosszan tartó kapcsolatok melletti döntésben?

Egész biztosan ez is az oka. A mai nemzedék rendkívül törékeny és megsebzett. Fontos, hogy megtanuljanak kapcsolatot létesíteni a másikkal, hogy megtanulják, kik is valójában. Az érzelmi törékenység, és egy stabil nemi identitás hiányában nagyon nehéz szabad kapcsolatot létesíteni, és felelősséget vállalni a másikért. A keresztény házasságot gyakran csak a tiltásokon és korlátokon keresztül mutatják be, de nem világítják meg annak valós szépségét. Pontosan azt nem magyarázzák el, hogy a szexuális aktus a másikhoz tartozás nyelvezete. Azt fejezzük ki a testünkkel, hogy teljesen odaadom magam, és teljesen befogadlak. Pontosan ezért nem lehet a szexualitás egy olyan nyelvezet, amelyen bárkihez vagy mindenkihez szólhatunk. A keresztény jegyesség időszakában fontos, hogy elsajátítsuk a szeretet kifejezésének és megélésének számos más nyelvezetét is. Ha valaki nem tudja a szerelmét ezer módon kifejezni, akkor valóban fáradságossá válik a házasélet. Az önmegtartóztatás valóban nagyon nehéz, de ezáltal megtanulnak alkalmazkodni sok más helyzethez is, amely a házasélet során adódik. Mert a családi élet: várakozás, megbocsátás, türelem, meghallgatás. Ezeket nem lehet improvizálni, hanem meg kell tanulni, és gyakorolni kell pontosan azért, hogy teljesen a társadhoz tartozhass. Ezt csak a jegyesség alatt lehet megtanulni. Csak stabil érzelmi érettséggel és nemi identitással tudnak az új generációk olyan stabil kapcsolatokat alapítani, amelyek bemutathatják a mai világnak és a jövő generációjának a szeretetre épülő családmodellt, amely a világot jobbá és nemesebbé teszi.