Nagypál Szabolcs: Hitre nevelés

Noha a legtöbb nagy és hagyományos világvallás nem igazán bátorítja a vallásilag sokszínű – vagyis a két különböző vallású ember által kötött – házasságokat, napjainkban mégis mindegyik mint fönnálló tényt kénytelen elfogadni e jelenséget, és valamit kezdeni vele.

A vallásilag sokszínű házasságban a vallási kérdések igazából akkor válnak valóban égetővé, amikor tulajdonképpeni értelemben is családdá válik az életszövetség, vagyis amikor gyermek(ek)kel gazdagodik a két fél együttélése. Ekkor kell ugyanis szembenézniük olyasféle kérdésekkel, mint hogy pontosan mi is legyen a születendő vagy a már megszületett gyermek(ek) vallási önazonossága, hovatartozása. És sok visszajelzésből és értékelésből úgy tűnik, hogy valóban ez a vallásközi kapcsolat központi kérdése és legégetőbb nehézsége.

Vajon az új emberi életnek csak az egyik valláshoz lesz köze; illetőleg – így vagy úgy – mind a kettőnek a követője lesz? Amennyiben több gyermek cseperedik majd a családban, akkor vajon különböző vallásokhoz fognak tartozni, az édesanya, illetve az édesapa vallása szerint? Vagy az óvatos szüleik igyekeznek majd megkímélni őket a vallási villongásoktól, ezért egy vallás nélküli, semleges, világias nevelés mellett döntenek?