Paksa Balázs: Tartalomhoz a forma

Az utóbbi években örvendetesen színesedő hazai etno- és folk-színtér tavalyi kínálatának több szempontból is kiemelkedő darabja volt a Both Miklós Folkside Csillagfészek című albuma, valamint Bognár Szilvia és az etNoé debütáló lemeze. Habár első hallásra különbözőbbek nem is lehetnének, a két album zenéjét szorosan összeköti, hogy mindkettő formáját igazítja mondanivalójához, nem pedig fordítva.

eEz pedig igen radikális szerzői vállalás akkor, amikor a magyar népzene és a world music népszerűségének felfutásával egyremásra jelennek meg rádióbarátra fazonírozott, jéghideg üzleti megfontolások mentén összerakott folkpop-slágerek. Both Miklóstól a kompromisszumok nélküli kifejezés elsődlegességét már megszokhattuk, hiszen eddigi életműve alapos cáfolat a műfaji határok vélt mozdíthatatlanságára. Ennek fényében inkább az a meglepő, hogy az alkalmi együttzenélésből 2012-ben alakult új csapat friss lemezén a korábbiaknál jóval kevesebb formai kísérletezést találunk. Egyszerűen megformált, gondosan kiérlelt szerzemények sorakoznak a korongon, melyekben ezúttal – bármennyire virtuóz művészek is a tagok a maguk hangszerén – nem türemkedik a muzsikálás a népi ihletésű költői szövegek elé. Both Miklós gitárja természetesen most is fontos szerephez jut, ám sokkal kevesebb a túlburjánzó egzaltáltság, az improvizációs betétek pedig jól meghatározott helyen és időben szólalnak meg, teret engedve az együttzenélés örömének. Ha Both Miklós eddigi életművében Bartók, a progresszív rock és a cigányzene örökségével kacérkodott, a Csillagfészek a klasszikus beat egyszerűségükben letaglózó zenei megoldásait hozza be a már amúgy is változatos műfaji kavalkádba.

Nem kevésbé volt kacskaringós Bognár Szilvia népdalénekes eddigi útja: a korai Anima Sound System kísérletei, a Herczku Ágnessel és Szalóki Ágival közös énektrió, a Makám együttesben vállalt dalnoki szerep, a gyermekműsorok vagy a Sator Quartet középkori himnusz-megzenésítései mindmind részei Bognár Szilvia előadóművészi énjének, ám érezhető, igazi önmagát saját formációjának repertoárjával találta meg. A Bognár Szilvia és az etNoé azonos című lemeze talán épp ezért olyan felszabadult és felhőtlen, noha a jórészt Kovács Zoltán nagybőgős által szerzett zenék számtalan izgalmas réteget rejtenek. Ez esetben még inkább igaz a mondanivaló diadala a forma felett: az összesen hét szerzemény legtöbbje teljességgel híján van a popzenében megszokott versszak-refrén formának, ehelyett a repetitív alapokról türelmesen építkező, könnyűszerkezetes zenefolyam fölé ihletetten tornyosul Bognár Szilvia színtiszta, hajlékony éneke. Mindeközben kortárs jazz-hatásokat, ötletes hangszerelési megoldásokat és frissítően légies atmoszférát fülelhetünk. S a Csillagfészekhez hasonlóan beatet, mely felrepít, szárnyaltat és elringat. Sallangmentes, ízig-vérig urbánus népköltészetet élvezhetünk tehát Both Miklós és Bognár Szilvia új albumán, melynek alapvető jellemzője a közvetlen kifejezésmód, az egyszerű hatásokra törekvés, ugyanakkor a mély, jelképekben fogalmazó gondolatiság. Valamiképpen így gondolkodhattak Illésék is szűk ötven évvel ezelőtt, első népdal- ihletésű dalaik megírásakor, s dacára a majd’ fél évszázadnyi időtávnak, a Csillagfészek és az etNoé muzsikája lényegét t ekintve nem különbözik Szörényi Levente és Bródy János akkori szerzeményeitől: igazi remekművekként egyszerre időtállóak és korszerűek.

Both Miklós Folkside: Csillagfészek Fonó Records, 51 perc, 2013. Bognár Szilvia és az etNoé: Bognár Szilvia és az etNoé. Vasi Erta Kft., 47 perc, 2013.