Csapó Barbara: Középkori fuvallat

A nyár utolsó napjaiban nyílt meg a látogatók előtt az újjáépített diósgyőri vár. A középkori erődítményt a nyugati szárny kivételével két szint magasságig újra felépítették. A tornyok között három palotaszárnyat is újjáépítettek, amelyben helyet kapott Közép-Európa legnagyobb lovagterme, a Szent Hedvig tiszteletére szentelt várkápolna és a királynék lakóterme is. Dr. Lovász Emese régészt kérdeztük a rekonstrukciós munkálatokról.

Történelmi források 1340-ben említik először a várat királynéi javadalomként. Akkoriban kezdődött meg a négy saroktornyos, kvadrát alapú gótikus vár építése. Nagy Lajos király 1364-ben nagy birtokrészt csatolt a várhoz, amelyet aztán pompás, gótikus királyi várkastéllyá építettek. Különös jelentőséget akkor nyert, amikor I. Lajos a lengyel trónt is elfoglalta. Buda, Visegrád és Zólyom mellett Diósgyőr is királyi székhellyé lett. A király egész udvartartásával évente több hónapot töltött itt; a festői szépségű Bükk hegység kiváló vadászterületet is nyújtott. Lajos király halála után Diósgyőr a királynék javadalma lett, 1526-ig hat királyné, köztük Mátyás felesége, Beatrix jegyajándékba kapta. Diósgyőr várát tehát a királynék váraként emlegették. A mohácsi csatavesztés Diósgyőr életében is fordulópont volt, ettől kezdve zálogos bérlőké, majd Eger eleste után végvárrá alakult. Később a kincstár tulajdonába került, de újjáépítése elmaradt. Miután minden hadászati értékét elvesztette, elhagyatottan pusztult, a 19. századi metszetek már csak romokat ábrázoltak.

Hogyan fog neki egy régész egy ekkora rekonstrukciós feladathoz?

A történet ott kezdődik, hogy nem először tettem be ide a lábam, amikor megkaptam ezt a feladatot. Majdnem hatvan évvel ezelőtt, a várral szemben lévő épületbe jártam iskolába, itt töltöttem a napjaimat, itt játszottam, tehát gyermekkori szerelem a diósgyőri vár. Az is itt dőlt el, hogy régész leszek. Ceglédi Ilona mellett dolgoztam, népvándorláskoros és középkoros régész lettem, de a diósgyőri vár iránti szerelem megmaradt. Amikor a Herman Ottó Múzeumban kezdtem dolgozni, kisvártatva kineveztek a vár régészének. Az én feladatom lett a vár régészeti gyűjteményének kezelése. Tíz év munkájával Ceglédi Ilona vezetése mellett létrejött a vármúzeum, restaurátor- és fotóműhellyel, leltárba vettük azt a hatalmas régészeti anyagot, ami ide tartozott.

Majd 1972-ben jött a döntés, hogy központosítani kell, az addig városi múzeum részeként működő vármúzeum a megyei múzeumhoz került. Ekkor Ceglédi Ilona elment Budapestre, és onnantól a megyei múzeum hátán csak púp volt a vár, mert a hatalmas, önálló anyagával nagyon nehezen tudtak birkózni. A vármúzeum és a gyűjtemény az 1990-es években is csak teher volt, amikor a múzeum ismét a városhoz került. Teljesen elvált egymástól a várnak a műemléki, régészeti és közművelődési funkciója, amit korábban betöltött.

A diósgyőri vár rekonstrukciója során három saroktorony épül újjá – egyet nem igazán lehet statikai nehézségek miatt újjáépíteni, de talán így azoknak is marad valami, akik a festői romokat jobban kedvelték –, valamint három palotaszárny a nyugati kivételével. Ezt a munkát megelőzte a régész- művészettörténész kutatómunkája, aki már nagyon sokat letett a műemlékvédelem asztalára – itt szeretném megemlíteni Szekér György régész nevét, aki a faragott köveket dolgozta fel, középkori épület-rekonstrukciókat végzett, a vár teljes faragott kő-anyagát használva, bordatöredékekből, a torony falán megmaradt bordaindításokból rekonstruálta. A lovagtermet például már számítógépen, 3D-ben modellezte. Még évekkel ezelőtt így születtek meg az ajtó és ablakkeretelések, amik most láthatóak.

Mi volt az ön feladata a jelenlegi rekonstrukcióban?

A feladatom az volt, hogy megtervezzem azt, hogyan fog bemutatásra kerülni a régészeti anyag, a rekonstrukció során létrejövő terek funkcióval való megtöltése. A műemléki tervtanács többször ezzel kaszálta el az újjáépítés tervét, hogy nem tartotta elégségesnek azt a funkciót, amivel el akartuk látni. Egy olyan forgatókönyvre mondtak végül igent, ami olyan belső tartalmat ad a várnak, ami által nem szigorúan vett múzeumként mutatja be önmagát, és azt az életet, amely a középkorban itt ezek között a falak között zajlott.

Az a hatalmas mennyiségű anyag, amely a Herman Ottó Múzeum gondozásában van, felhasználásra kerül egy vártörténeti kiállítás formájában. A vár nem múzeum lesz, ezt szeretném hangsúlyozni. Egy élhető, a középkor fuvallatát magából kiengedő intézmény lesz, amely valódi és használható tárgyakkal, de a modern technika vívmányaival mutatja majd be a vár fénykorát. A rondellába érkezik a látogató, ott indul a vártörténeti kiállítás, eredeti tárgyakkal, fényhatásokkal, majd a fölötte lévő szinten egy nyolc perces körpanorámás vetítésen fogják a vár történetét megismerni. Később kicsit könnyedebb formában, korabeli bútormásolatok és tárgyak mutatják be az életet, ami egykoron ezek között a falak között zajlott. Itt minden bútor használható lesz, a lovagteremben le lehet ülni az asztalhoz, a földszinti termekben a vár mindennapi életéhez tartozó mesterségek ismerhetők meg, amelyek eszközei, termékei nagy számban kerültek elő a feltárás során. Fazekasműhely, fémműves műhely, és egy szoba, ahol az udvari vadász mutatja be a középkori pihenő és vadászkastély mindennapjait. De belekóstolhatunk a középkori gyógyfüvek és fűszernövények kínálatába, hiszen ezek kezdetben a kolostorkertekben majd várkertekben termesztett növények a főzésben, ízesítésben és a gyógyításban is szerepet játszottak.

A vár történetének fénykora kétségkívül Nagy Lajos kora. Az a történelmi korszak nem csak Diósgyőr, hanem Magyarország életében is egy csoda volt.

Valóban figyelemre méltó korszak! Ekkor európai nagyhatalom volt a magyar királyság, élén I. Lajossal. Édesapja, Károly gazdaságpolitikája révén magára talált a magyar királyság, hazánk jó kereskedelemmel, bányászattal rendelkező hatalommá vált. Egy francia dominikánus szerzetes írja Magyarországon átutazván, hogy míg Európában pestis dúl és éhínség, Magyarországon nem éheznek az emberek, és ez a gazdagság földje. Nagy Lajos pedig tartotta, amit az apja elért. Mindig ráfogják, hogy uralkodása alatt az ország tizenhét évig háborúban állt. Tulajdonképpen a szorosan vett Magyarország területén nem volt háború, csak az elődei által megszerzett területek megtartásáért harcolt a dalmát városokért, Velencével a nápolyi királyságért. Művészeti szempontból is fellendülés ez az időszak, ami nem is csoda, hiszen Lajos király a nápolyi anjouk sarja, aki a két nápolyi hadjárata során, éveken keresztül végigvendégeskedte a kor legnagyszerűbb várait. Találkozott Boccaccioval, irodalmi, képzőművészeti műveltségre tett szert. A magyar követek pedig Avignont járták öccsének, Endrének nápolyi királlyá koronázása ügyében. Tehát megjárták az avignoni pápai palotát, látták és ismerték az egész dél-francia építészetet, a már említett olasz művészeti és építészeti hatások érték őket. Erzsébet úrasszony, Nagy Lajos édesanyjának vásárlásairól tudunk például, velencei brokátokat, drága holmikat vásárolt. A könyv szeretete sem volt idegen, nem volt ugyan Lajos király akkora könyvgyűjtő, mint Mátyás, de tudjuk, hogy érdekelte például a csillagászat. Akkor születik a Képes Krónika, ami a kor legnagyszerűbb történeti munkája olyan képecskékkel, amelyek sokszor többet mesélnek, mint a szöveg. Tehát minden szempontból egy csodálatos és említésre méltó korszak volt Nagy Lajosé. Utána már luxemburgi Zsigmond világutazó volt, aki német- római császár akart lenni, mindent ennek rendelt alá, Mátyás neve pedig Budával és Visegráddal kötődik össze. Diósgyőr már elveszti jelentőségét.

Nagy Lajos uralkodásának utolsó másfél évtizedében Buda után, Diósgyőr jelentős központja volt Magyarországnak. Ezt bizonyítja az is, hogy a Nagy Lajos itáliai hadjáratát lezáró turini békekötést is itt ratifikálták 1381. november 26- án, a király egyik kedvenc tartózkodási helyén, ahol a velencei követek (köztük a dózse) mellett jelen voltak a magyar királyi udvar legfontosabb méltóságai. Hónapokat időzött itt a király, számos dokumentum kelteződik Diósgyőrben, adománylevelek, oklevelek, csodás, a korra nézve fontos dokumentumok.

Különös jelentőségű momentum, hogy a kétszintes, galériás várkápolna is újjáépült és a római katolikus egyház szertartása szerint Szent Hedvig tiszteletére szentelte fel Palánki Ferenc püspök éppen Szent István király ünnepén.

Valóban, a teljes rekonstrukció egyik fontos része a kápolna. Az a kápolna, amely a maga korában is ritkaságnak számított, de a mai műemléki építészetben is az, hiszen ez egy kétszintes kápolna. Alsó szintjén a vár népe foglalt helyet, és mivel nem túl nagy alapterületű, valószínűleg az udvaron állva is hallgatták az istentiszteletet. Az emeleti részt pedig a királyi lakosztályok felől közelítette meg a király és kísérete. Szent Hedvig Nagy Lajos leányaként feltehetően gyermekkorában megfordult itt. Édesanyja Boszniai Erzsébet, édesapja, fiú örököse nem lévén, a lengyel trónt rá hagyta. Jagelló Ulászló feleségeként a litvánok keresztény hitre térítését szívügyének tekintette. Ezért Szent II. János Pál pápa az európai egyesülés védőszentjének nevezte. Miskolc város fizikai és lelki megújulásának szimbóluma a kápolna, mondta a szentelésen beszédében Dr. Kriza Ákos polgármester. Katarzyna Sitko, a Lengyel Intézet igazgatója is örömét fejezte ki, hogy a Szent Hedvig várkápolna egy újabb kapcsolódási pont a két nép barátságában. Palánki Ferenc püspök kiemelte, hogy egy olyan jelentős ünnepen, amelyen Szent István egy erős egyházi alapra épített életerős államát ünnepeljük, az Egri Főegyházmegye egy újabb kápolnával gazdagodott.

A diósgyőri vár színes középkori hangulatot idéző formában várja látogatóit, ebben a forgatagban a Szent Hedvig várkápolna egy csendes megállásra, imára hívja az oda látogatókat.