Dyekiss Virág: Az ajándékozás a közösség éltetője

A hagyományos falusi társadalomban a különböző ajándékok rendszere meghatározó szerepű volt. Az emberi kapcsolatokat mindenki számára láthatóvá tették és világosan kifejezték az egymásnak adott ajándékok.

aA legtöbb munkával készült és leginkább személyre szabott ajándékok a szerelmi kapcsolat bontakozását kísérő ajándékok voltak. A fonóban a leány először az orsóra tehető gyűrűt kapott a legénytől, ilyenből akár harminc-ötven is összegyűlhetett egy-egy népszerűbb lány kezében, tehát elfogadása nem jelentett elköteleződést, sőt, a visszautasítás sértésnek számított. Később díszesen faragott guzsalyt készíthetett a legény, melyen akár egy közös élményt is felidézhetett (pl. ráfaragta azt a pillanatot, amikor megmentette a leányt egy kutyától), s ha a leány ezen fonta a fonalat, mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy közöttük alakul valamilyen kapcsolat. Különböző használati tárgyakat díszített a legény, s kedvese ezekkel dolgozott, megbecsülve és vállalva a legényt és keze munkáját. Kaphatott kapatisztítót, sulykot, gereblyét, csigacsinálót – mindenféle fontos munkaeszközt. A ráfaragott motívumok üzenetet is hordoztak: szerelmi jelképek voltak a különböző növényminták, napszimbólumok, madárpárok stb. A leány is kifejezhette tárgyakkal hajlandóságát, sok helyen a legény első látogatásakor illett a suba, kabát zsebébe egy szép, piros almát tenni, ha szívesen fogadták. Ellenkező esetben hagymát talált a legény a zsebében, s tudhatta, hogy jobb lesz máshol kereskedni. Kaphatott a legény hímzett zsebkendőt, kalap mellé való bokrétát, személyesen neki készített, szintén jelképes üzenetet közvetítő húsvéti hímes tojást. Közös tevékenységek emléke vagy eszköze is lehetett szerelmi ajándék. A sárközi Szeremlén, pünkösdkor a legények zöld ágakkal feldíszített csónakokban utaztatták meg a leányokat, s díszesre faragott evezőkkel merítették a vizet. Az evezőt a kiválasztott leány megkapta, egész életében őrizgethette. Ha a pár a szülők beleegyezését is bírta, megtörténhetett az eljegyzés. Ekkor ajándékot cseréltek a fiatalok, díszes jegykendőt váltottak, a fiatalember kedvesétől gatyát, inget kaphatott – gondoljunk csak a matyó férfiviselet gazdagon hímzett, szélesen lelógó ingujjaira, mennyi szeretetet lehet belehímezni azokba... A leány ékszert, elsősorban gyűrűt kapott. A jegyajándékot nyilvánosan viselték a falu szeme láttára, így fejezve ki összetartozásukat. A lakodalomra sok helyen a leány ajándékokat készített férje családtagjainak, kifejezve, hogy örül a szorosabbra fűződő kapcsolatnak.