Tornya Erika RSCJ: Ajándéknézőben...

Mindannyiunk számára ismerős az adventi-karácsonyi készülődés mézeskalács illatú hangulata, amikor sokat hallunk, beszélünk az Ünnep meghittségéről, fényéről, a Szeretetről, a Harmóniáról. A városok, falvak ünnepi fényekbe öltöznek, a plakátok bordó-arany-zöld csillogása felmelegíti a szívünket, sőt még az áruházakban is csilingelős, mézédes-fahéjas zenét hallunk vásárlás közben.

Karácsony utáni visszacserélési roham

Ezzel párhuzamosan igen praktikus, hasznos információk jelennek meg a médiában, melyek manapság szintén az ünnep szerves részét alkotják. Példaképp álljon itt egy nagyvonalú jogszabály-értelmezés: „A törvény szerint csak a hibás termékek cseréjére köteles a kereskedő, arra is a vásárlástól számított 3 napon belül. Az ünnep, illetve a vásárlók felé tett gesztus azonban felülírja a szabályokat, hiszen a fenti eseten túlmenően az üzlet nem köteles cserélni a visszavitt terméket. Mivel az ünnep eleve három napig tart, ráadásul a termékek ezelőtt több nappal kerülnek megvásárlásra, a három napos szabály szinte gyakorolhatatlan lenne. Éppen ezért a három napot nyolcra növelte a legtöbb eladó, és nem a vásárlástól, hanem az ünneptől kezdve számítják, valamint a vevő felé tett gesztusként nem csak a hibás termékeket veszik vissza.” Ez az üzleti „nagyvonalúság” természetesen meglehetősen illúzióromboló, hiszen visszavezet bennünket a karácsonyi ünneplésünk valóságába. Gyakran gyönyörű, csillogó „díszletekbe” öltöztetjük az életünket, tele vagyunk várakozással, de nem sikerül megélni az ünnep valódi üzenetét: az egyszerűséget, nagyvonalúságot, ingyenességet. Az ajándékot elcseréljük, visszavisszük, pénzre váltjuk.