Előző cikk Következő cikk

Angyal Mónika: Ezek a mai fiatalok!

Hányszor is hallottuk vagy használtuk olykor elborzadva, máskor inkább csak csodálkozva a címben is szereplő mondatot. Oka pedig az a generációs szakadék, ami a kamaszokat a felnőttektől elválasztja. Ugyebár a kamasz már nem gyerek, de még nem is felnőtt. A generációs szakadék és a felnőtteknek a kamaszokhoz való sajátos hozzáállása régebben sem volt más, ezért felesleges is olyan utópisztikus gondolatokat dédelgetni, hogy a generációs különbségek majd egyszer csak eltűnnek. Ehelyett inkább próbáljuk megérteni és elfogadni.  

Anélkül, hogy mélyebb történelmi és szociológiai fejtegetésekbe mennénk bele, megállapíthatjuk, hogy a kamaszkor napjainkra igencsak meghosszabbodott. Ezért ezt az életszakaszt 12 és 20 éves kor közé tehetjük, de kamaszos viselkedéssel bőven találkozhatunk ezen életkori tartomány előtt és után is. Szerencsés esetben viszont ezen időszak végére a kamasz alkalmassá válik a felnőtt életre, a társadalomba való beilleszkedésre és harmonikus, érett személyiséggé válik.

Milyen és miért is ilyen a kamasz?

A kamaszról sokszor gondolhatja a szülő, hogy „eddig sem volt könnyű ezzel a gyerekkel, nem volt tökéletes, de most egyenesen elviselhetetlen”. Megkérdőjelezi a szabályokat, nem teljesíti kötelezettséget, csak önmagával van elfoglalva, hirtelen változik a hangulata, kimarad a családi programokból, nem mond igazat. Előfordul, hogy alkoholt iszik, esetleg kábítószert fogyaszt vagy olyanokkal barátkozik, akiket szüleik elleneznek, romlik az iskolai teljesítménye… És még folytathatnánk a sort, mivel gyereke válogatja, hogy kinél mi fordul elő.

A serdülőkort nevezhetnénk akár a változások időszakának is. Legegyszerűbben talán a biológiai változásokat veszi észre magán a serdülő. A lányok nőiesednek, a fiúk pedig elkezdenek mutálni, testalkatuk férfiassá válik. A kamaszok megnyúlnak, és megjelennek a másodlagos nemi jellegek. A hormonális érés viszont általában nem esik egybe az érzelmi éréssel. A kamasznak nehéz lépést tartania teste változásaival, időbe telik, míg elfogadja és megbékél „új” testével. Vegyünk például egy általános iskolás lányt, akinek megjelenése ugyan már nőies, de nem tudja kezelni az ezzel járó olykor sértő, máskor viszont bókoló visszajelzéseket. Így előfordulhat, hogy vagy nagyon elhanyagolja a külsejét, hogy azzal magán kívül mások se törődjenek, vagy pedig rengeteget foglalkozik azzal, hogy megfeleljen saját maga és kortársai valós vagy vélt elvárásainak. Az pedig, hogy milyen visszajelzéseket kap a külsejére, kihatással lesz önértékelésére, önbizalmára és a másik nemmel való kapcsolatára. Ezen testi változások közepette meg kell tanulnia, hogy nőként illetve férfiként hogyan tud boldogulni, milyen viselkedések milyen következményekkel járnak. Ebben az első partnerkapcsolatnak is kiemelt szerepe lehet, ami az önértékelésen felül az érzelmi érésre is pozitívan hathat. A párkapcsolati próbálkozásokkal egyetemben a szexualitás témaköre is felmerül. A helyes védekezésről, a teherbe esésről és a nemi betegségekről számtalan tévhit és hamis információ kering, ezért ne vegyük készpénznek, hogy a serdülő a kortársai, az iskola vagy a média által már úgyis felvilágosult, hanem biztosítsunk számára hiteles forrásokat és éljünk a beszélgetés lehetőségével.

A serdülő személyisége, saját magáról alkotott képe intenzíven formálódik, melyhez környezete visszajelzéseit folyamatosan felhasználja. Keresi önmagát, szerepeit, ezért sokszor úgy tűnhet, hogy csak saját maga érdekli. Különböző stílusokat, ideológiákat vizsgál, és könnyen lehet, hogy egyik héten az egyiket, majd a következő héten valami teljesen mást vall magáénak. Teljesen természetes, hogy különböző lehetőségeket próbál ki, hogy aztán el tudjon köteleződni, és megtalálja a maga helyét. Ezzel párhuzamosan a kortársak véleményét és társaságát kezdi előnyben részesíteni a családi programokkal szemben. Intellektusa is hatalmas fejlődésen esik át, gondolkodása absztrakttá válik, az okokat és következményeket jobban felismeri, több szempontot is képes figyelembe venni, logikusan érvel, amit a tanulmányain kívül a családi nézeteltérések során is felhasznál. Ezen rengeteg bizonytalanság és változás közepette a kamaszoknak nem minden esetben egyszerű megfelelni az elvárásoknak – hogy döntsön tanulmányairól, reális tervet alakítson ki jövőjéről, és felnőttként viselkedjen különböző szituációkban. Ehhez még hozzáadhatjuk azt is, hogy a hangulatuk sokszor számukra is érthetetlen okból ingadozik, ami miatt mondjuk rosszkedvűen ébred fel, otthon felejti az iskolai feladatát, az úton azon szorong, hogy a lányok nem cikizik-e majd ki, vagy aggódik, hogy tetszeni fog-e a kiszemelt fiúnak.

Mi zajlik a családban?

Miközben a kamasz viselkedéséről beszélünk, érdemes átnéznünk azt is, hogy családi körben mi történik még. Ebben a családi életszakaszban már kevésbé igényli a serdülő a folyamatos gondoskodást, így azt érezhetjük, hogy egy fontos feladatunk megszűnőben van. Azokat az energiákat, amiket eddig a nevelésbe fektettünk, ideje átcsoportosítanunk más területekre. Párunkkal a szülői kapcsolatról újra áthelyeződik a hangsúly a házastársi kapcsolatra, ami talán furcsa változás, de remek lehetőség, hogy újra felfedezzük egymást, mint nő és férfi. Érdemes ebbe több energiát belefektetnünk, mivel a gyerekek kirepülésével magunkra maradunk, így tényleg nem mindegy, hogy milyen házasságban élünk. Szervezzünk közös programokat, próbáljunk ki új dolgokat, szánjunk időt az esetleges régebbi konfliktusok megoldására. Azáltal, hogy párkapcsolatunkat rendezzük, a serdülő is tapasztalatot szerezhet arról, hogy hosszú évek elteltével is értékes maradhat egy párkapcsolat.

Szülőként mit tehetünk?

Szülőként el kell fogadnunk, hogy gyerekünk abba az életszakaszba lépett, amikor is elkezd leválni, függetlenedni. Szeretne nagyobb önállóságot, szabadságot, amivel párhuzamosan lázad a szülőkkel, szabályaikkal, véleményeikkel szemben. Ebben az esetben sem a túlzott szigor, sem a túlzott engedékenység nem célravezető. Túlzott szigor és merevség esetén a kamasz csak nagyon válságosan, míg teljes engedékenység esetén nagyon simán, lázadás nélkül vagy egyáltalán nem válik le, de ezeknek a megoldásoknak a jövőre nézve negatív következményei lehetnek. Be kell látnunk, hogy az otthontól való eltávolodás szükséges, de továbbra is biztosíthatunk számára kellemes otthoni élményeket, körülményeket.

Ahogy a gyereknevelés korábbi szakaszaiban, itt is érvényes, hogy a szülői minta, valamint a hitelesség a leghatásosabb eszközünk. Ha ezek ellen cselekszünk, a kamasz hamar észreveszi, és valószínűleg nem hagyja szó nélkül, ha nem azt tesszük, amit mondunk. Ezen felül viszont szükséges, hogy alapvető, ésszerű szabályokat és követelményeket fektessünk le. Ezek felállításakor, valamint változtatásakor érdemes átgondolnunk a serdülő életkorát, érettségét és kikérhetjük mások véleményét is. A szabályok be nem tartásából eredő következmények megállapításába bevonhatjuk a kamaszt, így felelősségérzetét is növeljük. A szabályok betartásáról a serdülő dönt, viszont a következményeket vállalnia kell, nekünk pedig következetesnek kell lennünk ezek betartatásában. Következmény lehet bizonyos kiváltság, kedvelt tevékenység megvonása vagy extra feladat teljesítése. Nyugodtan hagyjuk azt is, hogy a kamasz szembesüljön saját viselkedése természetes következményével, pl. ha nem indult el időben egy programra, így szülői fuvar helyett lemarad róla. Ezek által megtanulja, hogy szabadon dönthet, de felelősséget kell vállalnia tetteiért.

Milyen más lehetőségeink vannak?

Ahogy arról az eddigiekben szó volt, a kamaszkor egy olyan életszakasz, ami rengeteg változással jár, és amiben a régi megküzdési stratégiák helyett újakat kell kialakítani. Ebben az életkorban gyakoriak lehetnek a lelki bajok, a serdülő pedig különleges megértést, speciális odafigyelést igényel. Előfordul, hogy minden szülői jó szándékunk és igyekezetünk mellett azt érezzük, hogy nem boldogulunk a serdülő nevelésével vagy nem tudunk neki többet segíteni problémája megoldásában. Ilyenkor a legjobb lépés, amit tehetünk, ha szakember segítségét kérjük, és együtt dolgozunk a helyzet rendezéséért. Az Országos Gyermekegészségügyi Intézet Kamaszambulanciája is egy olyan hely, ahova bátran fordulhatunk támogatásért. Itt különböző szakemberek széleskörűen nyújtanak segítséget magának a serdülőnek és szüleinek. Nőgyógyászati és andrológiai (férfigyógyászat) rendelések mellett dietetikai, táplálkozási tanácsadást, valamint pszichológiai, pszichiátriai és szexológiai konzultációt is igénybe vehetnek az érdeklődők.

A legfontosabb azonban, hogy a serdülőkorban lévő gyerekeink számára szülőként egy stabil hátteret tudjunk biztosítani. Bármi is történjék, maradjunk velük kapcsolatban, mert szükségük van a támogatásunkra. Viseljük el őket, és higgyük el, hogy sokszor nekik sem könnyű önmagukat elviselniük. Sokat segíthet, ha beleképzeljük magunkat a helyükbe, így könnyebben megtalálhatjuk, mire van szükségük, és az érzéseiket is könnyebben el tudjuk fogadni. Hallgassuk meg és ismerjük meg gondolataikat, érzéseiket, véleményüket. Azt viszont kerüljük, hogy kamasz gyerekünk legyen a legfőbb bizalmasunk. Ebbe a csapdába ugyan könnyen bele lehet esni, de ne tegyük, mivel a serdülő egyik fő feladatát, a szülőről való leválást és a külvilág felé való nyitást gátoljuk azzal, ha túlságosan is óvjuk és magunk mellett tartjuk. Keressünk támogató kapcsolatokat gyerekeink helyett a felnőttek körében. A barátokkal, más szülőtársakkal való kapcsolat megerősít bennünket, és közben a megértő szavak mellett számos ötletet, tanácsot is kaphatunk.