Szekér Szimonetta: A gyógyító hideg víz
Sok szó esik termálfürdőink gyógyhatásáról, kevesebb a hideg víz jótékony hatásairól. Pedig kevés ennél hatékonyabb értorna létezik.
aAmikor gyógyvízre gondolunk, a legtöbben termálvizes medencéket látnak maguk előtt, ahol a kellemes melegben kioldódik a feszültség, megnyugszanak az idegek, és kilazulnak az izmok illetve a fájó ízületek. Ismert az is, ha a termálvízben még az oldott ásványianyag- tartalom is magas, plusz nem csak egy wellness hétvégére látogatunk el valamelyik gyógyfürdőbe, hanem kúraszerűen fürdőzünk, akkor a stresszoldás mellett javulhatnak mozgásszervi, nőgyógyászati, gyomor- és bélrendszeri nyavalyáink is.
A természetgyógyász pap
Kevésbé ismert viszont, hogy a hideg víz szintén csodákra képes. A legismertebb talán a német katolikus pap és természetgyógyász, Sebastian Kneipp esete.
Az 1821-ben született Kneipp élete első néhány évtizedét nagy nélkülözésben töltötte, amelyre ráment az egészsége is: tbc-s lett, amelyet akkoriban az orvosok gyógyíthatatlannak tartottak. Kneipp már a betegség utolsó stádiumában járt, vért köpött, amikor kezébe került egy könyv a hideg víz gyógyerejéről. A könyv hatására elhatározta, hogy meztelenül rövid fürdőket vesz a jeges Dunában, és nemsokára csodás módon állapota javulni kezdett.
Gyógyulásának híre messze földre eljutott, és egyre többen érkeztek hozzá, hogy tanácsot kérjenek bajaikra. Egy idő után már olyan népszerű volt, hogy a gyógyulni vágyók zarándokmenetben özönlöttek hozzá, ekkor határozta el, hogy a németországi Wörisheimben megalapítja a Kneipp Intézetet.
A Kneipp-kúra központi eleme a víz volt: különböző hőfokú vizek váltogatásával stimulálta a szervezetet. A bőrben ugyanis számtalan idegvégződés található, amelyeken keresztül serkenthető az anyagcsere, a szervezet hőszabályozása, az immunrendszer, a vérkeringés vagy akár a szívműködés is. A kúra része volt például nyári hajnalokon a harmatos fűben járás, vagy a hideg patakokban a víz taposása, de emellett persze voltak fürdők, borogatás, pakolás illetve gőzölés is.
Híres mondása, hogy „az egészség a kereskedelemben nem kapható, csak az életmódon keresztül.” Ennek szellemében a gyógyulni vágyók könnyen táplálkoztak (sok zöldséget-gyümölcsöt, főzeléket, kevés húst, aludt tejet, teljes kiőrlésű kenyeret fogyasztottak, a fehér kenyeret viszont kifejezetten tiltotta), tudatosan élvezték a nap gyógyító erejét, és igyekeztek az idilli környezetben minél több légkúrát is venni: azaz hosszan, mélyen lélegeztek napi sétáik során.
Sokkfürdők a tengerben
Persze nem csak Kneipp fedezte fel kontinensünkön, hogy a hideg víz gyógyít, egyidőben a hideg vízre, különösen a hideg tengerre az angol orvosok is minden baj gyógyírjaként tekintettek.
Manapság a tengerpartok nyári zsúfoltságát látva nehéz elhinni, hogy egykor a tenger egyáltalán nem volt felkapott hely, legfeljebb a szegények kerestek menedéket a hőség elől a hideg vízben. Ennek oka részben az volt, hogy a középkori keresztény ember tartott a nagy víztől: az áradásoktól, a minden élőlényt elpusztító özönvíztől. Erre a félelemre a hajósok is rátettek egy lapáttal: a feljegyzések szerint a 17. század hajósai hatalmas vízi szörnyekről meséltek a kikötői korcsmákban. A félelemnél azonban nagyobb úr a gyógyulni vágyás.
Az angol arisztokrácia a 18. században számtalan nyavalyától – lázrohamok, emésztési panaszok, melankólia, tikkelés, idegi gyengeség voltak a „divat”-betegségek – szenvedett, amiért főleg a városi élettel járó stresszt, valamint a társadalom általános állapotának romlását okolták. Az orvosok új gyógymódokat kerestek, és így fedezték fel újra (hiszen az ókorban Hippokratész és Celsus is felfedezték már) a hideg tengert és a csípős-szeles tengerpartot.
A tengerkúra lényege az volt, hogy a hideg víz sokkszerűen hat az egész szervezetre: az erektől kezdve, a mirigyeken át az idegrendszerig az egész szervezetet stimulálja, értsd: revitalizálja. A kezelés igencsak messze állt egy mai wellness kezeléstől: arisztokrata hölgyek fagyoskodtak napjában többször a hideg tengervízben, egészen addig, amíg pánikszerű állapotba nem kerültek. Ekkor kiemelték őket a vízből, flanel köpenybe burkolóztak, majd intenzív hát- és lábdörzsöléssel, valamint forró teával felmelegedtek. Úgy tartották, hogy a sokk miatt felszabaduló adrenalin újraéleszti a beteget, és visszaállítja testi-lelki egyensúlyát.
Ráadásul nem volt elég megmártózni a tengerben, inni kellett a vizét is: angolosan, mézzel és tejjel. Fennmaradt például az 1750-es évekből egy leprában szenvedő férfi története. A beteg egész teste és arca tele volt a daganatszerű sejtszaporulatokkal, ám a tengervíz hatására meggyógyult. A férfinek kilenc hónapon keresztül minden reggel fél liter tengervizet kellett elfogyasztania.
Megfiatalítja az ereket a hide g vizes zuhany
Persze tenger és Kneipp-kúra nélkül is élvezhetjük a hideg víz jótékony hatásait, elég csak a saját fürdőszobánkig elsétálni. Aki óvatos, kezdje a tusolást meleg vízzel, majd fokozatosan keverje hozzá a hideget, egészen addig, amíg már csak didereg a zuhany alatt. Bátrabbak rögtön folyathatják magukra a hideget. E sorok szerzője például a reggeli kávét sokszor cseréli le hideg vizes zuhanyra, ami télen, lévén, hogy a csövekben levő víz is hidegebb, 10-13 Celsius fokos rövid tusolást jelent. Ilyen hőfokú víz hirtelen sokkot jelent a szervezetnek: a bőrfelszínhez közeli erek összehúzódnak, majd amikor újra megnyílnak, megélénkül bennük a véráramlás.
A hidegvizes zuhanyt a végtagokkal (először a lábakkal, majd a karokkal; külön élvezzük ki a víz hatását a lábujjakra, kézujjakra, ujjbegyekre) célszerű kezdeni, majd fokozatosan felfelé haladva, mártsuk víz alá a törzset, és végül az arcot. A hideg vízzel masszírozzuk át a teljes arcot: veressünk vizet a homlokra, a két szemöldök közé, majd célzottan az alsó ajak alá.
A legalább két perces zuhany után dörzsöljük magunkat törölközővel szárazra, majd figyeljük meg, hogy szervezetünk, mint egy termosztát, hogyan kapcsol fel hirtelen. Energikusnak, életerősnek fogjuk érezni magunkat a zuhanyzást követően. Már két hónap rendszeres hidegzuhany után megváltozik az ember hőháztartása: kevésbé fogunk télen fázni, nyáron pedig könnyebb lesz megmártózni a hideg Balatonban, tengerben.
A hideg zuhany azonban nem ajánlott várandósság és menstruáció idején, valamint szív- és érrendszeri betegség és reuma esetén, ezért idősebb életkorban általában már kerülendő.
A hideg víz gyógyít, egyidőben a hideg vízre, különösen a hideg tengerre az angol orvosok is minden baj gyógyírjaként tekintettek.