Tornya Erika RSCJ: Csend, könyv, siker

A kecskeméti Korda Könyvkiadó által megjelentetett Anthony de Mello: A csend szava című könyve 2012-ben elérte a százezres példányszámot. Hogyan lehetséges, hogy a gazdasági válság és könyvkiadás csökkenő tendenciája mellett is ekkora példányszámban adtak el egy lelkiségi kiadványt? Mi áll a siker hátterében?

A gazdaság kritikus helyzete nemcsak az egyének, családok életét nehezíti meg, hanem természetesen az élet minden területére kihat. A pénzügyi problémák a gazdaság bizonyos szektoraiban kevésbé éreztetik a hatásukat, de vannak olyan területek is, ahol hatványozottabban érzékelhető a pénzhiány. A könyvkiadás is egy olyan ágazat, ahol komoly visszaesést okoz a válság.

De nemcsak a gazdasági krízis adta nehézségekkel kell megküzdenie a könyvkiadóknak, hanem a technika fejlődése által indított változásokkal is: sokan választják a nyomtatott könyvek helyett az egyszerűbben elérhető elektronikus kiadványokat. A szerteágazó kulturális változások is befolyásolják könyvolvasási szokásainkat. Ha megnézzük a könyves statisztikákat, érdekes tényekre bukkanhatunk. A tavalyi év során, 2011-ben minden magyar könyvkiadó együttesen 12 456 különböző könyvet adott ki összesen 3.4251000 példányszámban. Egy könyv átlagos kiadási példányszáma 2 750 db. A csökkenő tendencia jól érzékelhető, ha azt vesszük, hogy például 1990-ben Magyarországon még átlagosan 15 200-as darabszámban nyomtattak egy-egy kiadványt.

A szerzetes sikerkönyve

Anthony de Mello A csend szava című munkája nem teológiai kézikönyv, nem családregény, nem szépirodalom, nem beszédek gyűjteménye, hanem több mint 200 darab egészen rövid történet. A könyv magyarul 1991-ben jelent meg először a Korda Kiadónál és az olvasók folyamatos érdeklődése, a vevői igények miatt 2012-re elérte a 100 ezres példányszámot.

A sikerkönyv szerzője Anthony de Mello (1931–1987) indiai jezsuita volt. Barcelonában tanult filozófiát, Chicagóban teológiát és pszichológiát, a római Gregorianumban pedig lelkiségi teológiát hallgatott. Tanulmányai végeztével visszatért Indiába és hamar népszerű lelki vezetővé vált. Nemcsak Indiában, hanem a világ több pontján tartott nagy hatású előadásokat, lelkigyakorlatokat. Mello indiai kultúrában született katolikus szerzetes volt, aki – tanulmányainál fogva – ismerte a nyugati gondolkodásmódot is, de indiai ember maradt. Sikerének titka abban állt, hogy a keresztény lelkigyakorlatokat képes volt „indiai” formában megélni, bemutatni. A keleti lelkiségben nagy szerepe van a valóság – a realitásban működő Isten – elfogadásának, így ez a nézőpont jellemző de Mellora, ez adja világlátásának a kiindulópontját. A nyugati keresztények számára Mello történetei, példái azért érdekesek, mert „egzotikusak”, ezen kívül gyökeresen új nézőpontokat adnak. Meghökkentenek, megmozgatnak. A hitüket keresők számára Mellot olvasni azért lehet érdekes és segítő, mert a szerző olyan nyelvezetet használ, ami mindenki számára érthető, illetve a könyvben szereplő példák konkrétak, életközeliek. De Mello új szemmel nézi az élet adta helyzeteket, ez segítség ahhoz, hogy a saját életünkre is más – a végtelenre nyitott – aspektusból tekintsünk.

Könyveit olvasva nagyon fontos szem előtt tartani azt, hogy nem teológiai és dogmatikai művekről van szó, hanem lelkiségi könyvekről. Nem érdemes nála keresni a Katolikus Egyház Katekizmusának az összefoglalását. Azt is tudni kell, hogy könyvei nagy részét halála után adták ki a „követői”. Eredetileg ezek beszédek voltak, nem nyomtatott formában való kiadásra szánta azokat a szerző. A lelkigyakorlatos beszédek stílusukban különböznek a leírt könyvektől, ezért is hiányozhat belőlük a részletes teológiai háttér. Mivel Mello „keleti módon” gondolkodott, példáiban, történeteiben nem törekedett a nyugati teológiai-filozófia egzakt definícióira, egyszerűen csak példákat hozott a saját kultúrájából.

Az olvasók

Művei célközönségét talán két típusba lehet sorolni: azok az olvasói, akik talán nem is hívők, de spirituálisan nyitottak, keresik Istent, keresik a saját útjukat. Gyakran forgatják Mello műveit azok a keresztények is, akik jól ismerik az egyházi tanítást, és nem alapvető teológiai ismereteik megszerzésére használják ezen írásokat, hanem lelki olvasmányként.

A csend szava című könyv elmélkedésre szánt rövid, frappáns történeteket tartalmaz humorral fűszerezve. A kis történetek meghökkentőek, szellemesek, olyanok, melyek felrázzák, megmozgatják az olvasót. A hétköznapi ember számára húsbavágó, egzisztenciális témákról beszélnek ezek a történetek, mint például az előítéletről, a gyógyulásról, a szentségről, bizalomról.

Az, hogy az általános konjunktúra ellenére ekkora az érdeklődés Mello könyve iránt, jelzi, hogy van létjogosultsága a lelkiségi köteteknek. Komoly igény van a spiritualitás iránt, az emberek keresik Istent és így az olyan lelkiségi irodalmat, amiben modern nyelvezettel, érthetően kaphatnak segítséget az Istennel való személyes kapcsolat kérdéseiben.