Marton Árpád:
A Szegedi Nemzetközi Biblikus Konferencia 25 éve

A Hit évében negyedszázados működését ünnepli a Szegedi Nemzetközi Biblikus Konferencia. Amint a számadatokból visszakövetkeztethetünk: Közép-Európa legjelentősebb szentírás-tudományi fóruma a rendszerváltozás idejének élénkülő vallási érdeklődésével egy időben jött létre. Mi több: kovásza, ébresztője is volt, hisz a világiak teológiai képzésében úttörő szerepet játszott Szegedi Hittudományi Főiskola rendezvényeként nem csupán a szaktudománynak, de a hitbeli ismeretterjesztésnek is rangos fóruma lett. Dr. Benyik György biblikus professzorral, a konferencia alapító igazgatójával beszélgettünk. 

Az érdeklődők szélesebb köre előtt is nyitva álló konferencia eddigi szezonjai 3448 látogató számára tették elérhetővé a Szentírás titkait. 322 előadásán a hazai kutatók mellett 141 külföldi professzor ismertette kutatásait, ami világviszonylatban is jelentőssé, a hazai művelődéstörténetben pedig példátlanná teszi a szegedi konferenciasorozatot.
 

A Szegedi Biblikus Konferencia informális megalapítása 1989-re nyúlik vissza. Első alkalommal ugyanis csak néhány katolikus kolléga jött össze egy kerekasztal-beszélgetésre, köztük Gál Ferenc, a PPKE első rektora, majd ehhez az összejövetelhez kapcsolódott dr. Jakubinyi György, Gyulafehérvár érseke, valamint dr. Kocsis Imre (később a PPKE professzora) is. A konferencia támogatói között első helyen kell említenünk néhai Mons. Valentiny Géza prelátust, aki az Ost-Priester Hilfe segítségével éveken keresztül támogatta konferenciánkat. Az első nagyobb publikációs tervünk – bibliamagyarázat az Ó- és az Újszövetség könyveihez – csak részben valósult meg, amennyiben a Korda Kiadó vállalta a Collegeville Liturgical Press gondozásában megjelent újszövetségi bibliakommentár kiadását Szegedi Bibliakommentár címen 21 kötetben. Később ebből az ötletből valósult meg Máté, Márk, Lukács és János evangéliumának, valamint az Apostolok Cselekedetei kommentárjának fordítása, illetve írása is. A konferencia köré gyűlt érdeklődőkből hoztuk létre végül azt a fordítógárdát, akik Thorday Attila rektorhelyettes vezetésével a legjelentősebb angol nyelvű katolikus bibliakommentárt – The New Jerome Biblical Commentary – magyarra fordították és Jeromos Bibliakommentár címen kiadták. A Konferencia égisze alatt, azaz a Szegeden megjelent kutatók legfrissebb eredményeinek beépítésével látott napvilágot, naprakész szemléletet tükröz a Bevezetés az Újszövetség keletkezés- és kutatástörténetébe két kiadása (a harmadik előkészületben). Magyarul első ízben tettünk elérhetővé olyan teológiai csemegéket, mint Aquinói Tamás kommentárja a gyermekségtörténethez a Catena Aurea alapján illetve az angyali doktor kommentárja Máté evangéliumához, de a tájékozódást segítő olyan mutatókat is, mint a Biblikus könyvszemle vagy A magyarországi biblikus irodalom leírása a kezdetektől 1997-ig. Mindez a számok nyelvén 36 kiadványt jelent, 19750 kötetben. S ami terveinket illeti: előkészületben a bibliatudósok lexikonja 1200 névvel, valamint a magam és Peres Imre szerkesztésében a Magyar Biblikusok Lexikonja, amely a tudományterület magyar és külföldi fejlődéstörténetét tekintené át.

A szegedi példa világviszonylatban is ritka a tekintetben, hogy hatékonyan ötvözi a tudományos diskurzust a bibliai ismeretek, a hitbeli műveltség terjesztésével.
 

A harmadik konferencián kemény vita robbant ki a konferencia előadói és hallgatói köréről, hogy az csak katolikus professzorok éves összejövetele legyen, és csak országos konferencia maradjon, vagy nemzetközi és ökumenikus legyen-e. A legnagyobb ellenállást a világi érdeklődők felé történő nyitás ötlete váltotta ki. A konferencia legnagyobb vitája 1996-ban zajlott, amikor néhány résztvevő a konferencia tudományos szintjét ugyan elismerte, de a katolicitását kétségbe vonta. Ez többek között abból adódott, hogy Keleten és Nyugaton, Ukrajnában és Németországban más kritériumai vannak a tudományosságnak és a vallásosságnak. Hálás köszönet dr. Jakubinyi György érsek úrnak, aki kiállt a tudományosság védelmében, és az egyházban folytatandó tudományos viták létjogosultsága mellett foglalt állást, elkülönítve a tudományos konferenciát az egyházak zsinataitól. Végül a konferencia elnöke a mértékadó katolikus professzorok ellenében az ökumenikus és nemzetközi nyitás mellett döntött, és arról, hogy a konferencia egyben továbbképző intézményként is funkcionáljon a teológiai diplomával rendelkező laikusok és papok számára. Ezt a nyitást némi ellenállás után mindenki elfogadta.

A kelet-európai országokban felfokozott igény mutatkozott az egyházi tudományosság iránt. A teológiai képzés évtizedekig nélkülözte a korszerű tankönyveket, a szélesebb közönség elől szinte teljesen elzárultak a modern források, de még a kutatók is csak nagy nehezen juthattak hozzá a legfrissebb publikációkhoz. Mindezek a régió speciális adottságai voltak. Hogyan tágult mégis világszerte jegyzett eseménnyé a szegedi konferencia?
 

A külföldi és idegen nyelvű előadók 1995-től vannak jelen a konferencián. Ez a lépés a konferencia számára szakmai szintet garantált és megfelelő hazai és külföldi látogatottságot biztosított. Természetes, hogy elsőként a határon inneni és túli magyar szentírástudomány közötti párbeszéd határozta meg az irányokat, hiszen a szegedi ülések fölszabadulást jelentettek egy évtizedes vákuum alól, amely elmetszette a történelmi és kulturális gyökerünkből következő eszmecsere majd minden lehetőségét. A romániai katolikus tudomány képviseletében jelent meg nálunk Zamfir Korinna és Oláh Zoltán, mi több: Jakubinyi György gyulafehérvári érsek a kezdetektől védnökölte is a rendezvényt. A szomszédos országokban folyó szentírás- tudományi munkáról Adorján Zoltán adott számot. A világban szétszóródott magyar teológusgenerációt pedig egyebek mellett Békés Gellért, Farkasfalvy Dénes, Gémes István, Jakab Antal, Liptay György képviselték. De a huszonöt év során távolabbról is sikerült olyan neves professzorokat Szegedre hívnunk, mint Joachim Gnilka, Ulrich Luz, Benedikt Schwank. Nem egy név – köztük Bolyki Jánoséval – ökumenikus törekvéseink szentírási alapjaira figyelmeztet. A vallásközi párbeszéd szándékát bizonyítja, hogy Vermes Gézát éppúgy az előadók közt találjuk, mint Szécsi Józsefet. Markovits Zsolt szegedi főrabbi jóvoltából rendszeresen ellátogatunk Európa egyik legszebb zsinagógájába, de a konferencia kísérőrendezvényei is emlékezetesek. Előbb tehát csak a Kárpát-medence biblikus tanárai és teológiahallgatói találkoztak itt évente. Ma már ezen a konferencián találkoznak velük a nemzetközi egyetemek jelentős tanárai. Eddigi előadóink 27 országból érkeztek, és mintegy 70 teológiai fakultással tartunk fönn kapcsolatot. Szerénytelenség nélkül megállapítható, hogy számos esetben a szegedi konferencia tette ismertté egymás számára a különböző felekezetű egyházi felsőoktatási intézmények biblikus professzorait és munkásságát. A konferencia egyik legnagyobb eredménye a tárgyszerű tudományos vitakultúra kifejlesztése, amelyben a Németországból érkezett professzorok igen nagy segítséget nyújtottak. A teológia tudományos jellegének és a vallástudomány princípiumainak elkülönítésében is pozitív vitát folytattunk, amely tiszteletben tartotta ugyan a felekezeti véleményeket, de azok tudományos megalapozottságára koncentrált.

Ha végigtekintünk a konferenciák tematikáján, nem csupán tudatos dramaturgia sejlik föl, de az az érzésünk támad, hogy az előadók kutatási irányait némiképp befolyásolta is a szegedi tematika. A biblikus tudományok nemzetközi folyamatai képződtek le a témaválasztásban, vagy elmondható, hogy a szegedi kiírások érdemleges befolyást gyakoroltak a biblikusok tájékozódására?
 

A tematikában ötvözni igyekeztünk a konferencia két fő célkitűzését: fórumot adni a Szentírás-kutatás aktuális témáinak, ugyanakkor hozzásegítve a hallgatóságot ahhoz, hogy a Szentírás útmutatása szerint értelmezhesse világunkat. Ha mindenáron tendenciát keresünk a témaválasztásban, talán azt mondhatnánk, hogy az első konferenciák a megváltás tapasztalatát helyezték a középpontba a forrásokhoz való eleven viszonyt vizsgálva. Talán csakugyan ez a legsürgetőbb egy elmélyülő Szentírás-tudományi reflexió kezdetekor. Apokalipszis – Feltámadás; az Apostolok cselekedetei; Pál apostol levelei a korintusiakhoz illetve A Messiás-kérdés – e témák köré szerveződtek az ülések az első esztendőkben. A következőkben igyekeztünk lépést tartani az Evangélium iránti érdeklődéssel, ezért a hiteles Kinyilatkoztatás hátterét és üzenetét taglaltuk a Gyermekségtörténet és Mariológia, a Példabeszédek, a Csoda-elbeszélések, a Szenvedéstörténet, a Jézustól Krisztusig – a történeti Jézus-kutatás, a Szent Pál és a pogány irodalom, A Biblia és a Korán, valamint a Qumrán és az Újszövetség című évadokban. A zsinati egyház küldetésére reflektált a Biblia szemszögéből A szeretet missziója, a Vallási személyiségek és hatásuk a társadalomra, a Hatalom és karizma illetve a Világi közösség – vallási közösség kérdéskörét kifejtő egy-egy évfolyam. És ne feledkezzünk meg a lelkiségre is kitekintő tematikákról: Isteni bölcsesség – emberi tapasztalat; Testben élünk; Zsoltárok, himnuszok, imádságok; Mózes törvénye – Krisztus törvénye, A Biblia értelmezése. Hogy a szerteágazó körültekintés minél gyümölcsözőbb lehessen, a konferencia számos kötetét PDF formátumban a Gál Ferenc Főiskola honlapján is közzétettük: http://www.gfhf.hu/tudomany/biblikus_konferencia

A negyedszázados tanácskozás jubileumi témával jelentkezik?
 

Inkább úgy fogalmaznék, időszerűvel. A Gondviselés útmutatását is láthatjuk abban, hogy Ferenc pápa megválasztását jóval megelőzően igencsak provokatív programmal fordultunk a biblikus kollégákhoz: A Biblia és a gazdaság. A hit évében megrendezendő konferencia többek között a szegények és gazdagok helyzetét vizsgálja a bibliai szövegekben és az ókeresztény irodalomban. Kevesek előtt ismert, hogy az ókori gazdaságok ún. beágyazott gazdaságok voltak, amelyek a polgáraik szükségleteinek kielégítését, és nem a profit termelését tartották fő céljuknak. Az ószövetségi szövetségi törvény is ezt védte isteni parancsokkal, és az ettől eltérő célú adórendszer és kereskedés ellen lépnek fel a próféták. Az újszövetségben Jézus követői és az ókeresztény egyház az első kapitalista gazdaság, a római birodalom profithajhász gyakorlata által termelt gazdasági hajótörötteket, a város szegényeit karolta fel, és a segélyezést szent Pál a zsidók és pogány közösségek között is megteremtette. A városi szegények között a profitszerzés és kalmárkodás ellen szervezkedő keresztények nagy tiszteletet vívtak ki, és a keresztény közösségek hálózata, a parókia gazdasági menedék is lett a nagyvárosok szegényei számára. A hit tehát nem csak közös gondolkodást adott, hanem egy élhetőbb és emberségesebb gazdasági közösség létrehozásán is munkálkodott. Az ünnepi tanácskozás tervezett időpontja 2013. augusztus 22–24. Ekkorra a volt előadók visszahívását tervezzük, az idegen nyelvű előadásokat pedig a Mohr Siebeck Kiadónál szeretnénk publikálni. Konferenciánk tudományos elismerésének legnagyobb jele, hogy a Studiorum Novi Testamenti Societas (SNTS), (https://www.surfgroepen.nl/sites/SNTS/ default.aspx) – a világ Újszövetség-kutatóit tömörítő tudományos szervezet – elfogadta dr. Kiss-Rigó László püspökkel és a Szegedi Tudományegyetem rektorával, dr. Szabó Gáborral közösen benyújtott meghívásunkat, így 2014-ben kb. 700 egyetem biblikusai fognak Szegedre látogatni és egy héten keresztül nálunk tartják világkonferenciájukat.