Kálmán Ernő: Távol a világban, közel a kultúrában

Kínában húsz, harminc emeletes felhőkarcolók, meghökkentő formájú középületek, másfélmillió négyzetméteres lakóegységek épülnek napjainkban, példaként véve a legfőbb versenytársat, Amerikát. Ebből adódóan persze vannak túlkapások, s rendkívül nagyok a különbségek az építészeti minőségben is. Egyik oldalon az átgondolatlan építkezések, a silány minőség, a másik oldalon pedig a világ top építészete jellemzi az országot. De vajon milyen közös pontokat fedezhetünk fel a kínai és a magyar építészetben?

hHa az építészet felől nézve vizsgáljuk Kína és Magyarország viszonyát, elsőként Hudec László építőművész nevét kell említenünk. Ő ugyanis a Kínával való legfontosabb építészeti kapcsolatunk, akinek a neve mára fogalommá vált.

Hudec László 1893-ban született Hugyecz László néven, Besztercebányán. A Budapesti Műszaki Egyetemen végzett, az I. világháborúban orosz hadifogságba esett, s Szibériából Kínába menekült, ahol az ország legjelentősebb építészévé vált. Nevéhez fűződnek az első felhőkarcolók, és a közel száz általa tervezett épület. Ilyen formán Hudec a közép-európai monarchia építészetét közvetítette a Távol-Keletre. Kínában a Hudec Lászlót övező tisztelet tette lehetővé, hogy mai magyar építészek is lehetőséget kapjanak. 2013-ban megnyílik a Hudec emlékház is, a Kínai–Magyar építészeti kulturális központ.

PEKING

Pekingben nemzetközi sztárépítészek építenek, kínai építészirodákkal együtt. A 2008-as olimpiai létesítmények legtöbbje ilyen. Büszkén mutogatják az új CCTV székházat Rem Koolhaas világhírű holland építésztől, amely a kínai média egyik jelképe lett („letolt nadrágnak” is nevezik). Az olimpiai létesítmények, amelyeket az energiatudatosság jegyében európai és kínai tervezők együttműködésével terveztek meg, a Tiltott Város tengelyében jöttek létre, s ez a gigantikus olimpiai fejlesztés hosszú időre meghatározta Peking városképét.

A Madárfészek stadion, amely Peking 21. századi szimbóluma lett, Herzog és de Meuron svájci építészek tervei alapján készült, kínai irodák közreműködésével, az új típusú stadionok fenntartható generációját képviselve. De itt van a világ egyik leglenyűgözőbb reptere, a pekingi Capital Airport, Sir Norman Foster és irodája (Anglia) tervezésében, amely hihetetlen méretű infrastruktúra. Jellemző, hogy a repülőktől a csomagátvételhez tíz perces gyorsvasút visz. Persze nem lehet évtizedeket átugrani, a high-tech építészet mellett ott vannak az utólag elhelyezett virágkosárkák és lampionok is.

Ugyanilyen jelentőségű a Pekingi Opera épülete, melyet a francia építész, Paul Andreu tervezett, melyet „tojásnak” is becéznek, s amely jól mutatja, hogy a kínai emberek jelképpé emelik az új kortárs építészeti alkotásokat.

Fiatalok tömege viszi el családtagjait, az idősebb generációt, meglátogatni a gigantikus épületeket, büszkélkedve a Népi Kína eredményeivel. Az épületek előtt hosszú sorokban állnak a kínai emberek. Igen, a mai kínai vezetés kommunikációjában a kortárs építészet jelentős eszköz az emberek meggyőzésére, hogy érdemes áldozatokat hozni. Mindez pedig a hosszútávra megalapozott döntésekkel a legjobb minőségben történik. Persze ennek ellenkezőjére is van példa, a vidéki tartományokban a kiskirályok, akik rosszul felmért, vagy szándékosan felnövesztett, megalomán tervekkel akarják magukat halhatatlanná tenni, esetleg anyagi előnyöket szerezni. Ezekből lesznek a halott, fantom városrészek.

SANGHAJ

Egy másik jelentős építészeti seregszemle a 2010-es Sanghaji Expo volt, ahol a világ nemzeteinek legjobb építészei mutatták meg, mit tudnak. Az eredeti módon megtervezett angol, dán, spanyol pavilon mellett a magyar Lévai Tamás építész Gömböc-öt bemutató pavilonja, intellektuális megközelítésével, telitalálat volt Kínában. Méltó üzenete az innovatív Magyarországnak, azt is bizonyítva, hogy Hudec László építészetén túl is képesek vagyunk a kortárs magyar gondolkodásmódot bemutatni. A sikerre jellemző, hogy tervezik, hogy a magyar pavilont Sanghajhoz közel, egy parkban újra felépítik.

Eközben a Bund, Sanghaj Duna-partja, teljesen átépült. Négy év alatt hihetetlen minőségű, tervezett folyópartszakasz jött létre, gyönyörűen felújított luxus épületekkel és modern felhőkarcolókkal. A világ legnagyobb ingatlanfejlesztői mind itt vannak.

Az infrastruktúra lenyűgöző, a közel 400 km/h-val száguldó mágnesvasút 20 perc alatt visz ki a reptérre. Új repülőteret is építettek az Expora, a több mint egy kilométer hosszú épület megvalósítását tökéletes városrendezési elképzelésekkel, évtizedekre előre kidolgozott fejlesztési koncepcióval, tervekkel készítették elő. Ennek bemutatására egy egész épület, a Városi Múzeum szolgált, Sanghaj központjában. Mindenki megtekinthette, mi fog történni, és két év alatt valóban létrejött az Expo, és annak minden infrastruktúrája.

CSUNKING

Csunking a világ legnagyobb városa, három nagy völgy között, 32 millió ember él itt. Az éghajlatnak is köszönhetően a levegő igen szennyezett. Csunking fontos közlekedési csomópont, egyenlő távolságra Hongkongtól, Sanghajtól, Pekingtől, félúton Európa és a Közel-Kelet között. Vasúthálózata rohamosan épül, már Európába is elér, óránként indulnak a repülőjáratok Kína városaiba és Európa felé.

A város fejlesztését bemutató épület egy tornacsarnok méretű modell, amely előtt hatalmas, kb. 40x10 m-es kivetítőn mutatják be – tökéletesen animálva – a jövőt. Körben az új megvalósításra váró, kiállító- és konferenciaközpontok szobaméretű világító modelljei. Lenyűgöző átgondoltság és munkamennyiség.

A tizenkét egyetemet tömörítő völgyben találhatók a világ termelésének 60 százalékát kitevő, laptopokat gyártó gyárak, külön vasúthálózattal. Itt volt 2012-ben a Kínai Garden Expo, amelyre Magyarországról Debrecent és Pest megyét is meghívták, akik sikerrel szerepeltek. Debrecen különdíjat kapott.

Szinte leírhatatlanok az építkezések méretei! A Jangce folyó mindkét partját egyszerre építik, hegyeket átfúró alagúttal és hidakkal, alul autópálya, felül gyorsvasút kialakításával. Az éghajlat viszont elviselhetetlen, a nyár fülledt, meleg. A víz- és áramellátás is akadozik, ilyenkor a liftek sem mindig működnek, s a huszadik emeletre is gyakran gyalog kell felmenni.

A hongkongi ingatlanfejlesztők teniszpálya-méretű bemutatóteremben mutatják be átlátszó plexi oldalfalú modelleken, a kispárnákig berendezett lakásokat, amelyek 100-140 négyzetméteresek, de nem ritkák az 1200 négyzetméteres luxusvillák sem. A fiatal párok itt, a kiállítótérben tartják az esküvőjüket és választanak lakást, aminek árát a család állja majd, vagy igen kedvezményes hitelek segítségével vásárolhatják meg.

Innovatív gondolkodás

Kína, mint látjuk, eltanulta a világ legjobbjaitól a jó építészet fortélyait. Ma már egyre több pályázatot nyernek a fiatal kínai építészek, s az egyetemi oktatás is igen magas színvonalú, rengeteg a meghívott külföldi oktató. A materiális, fizikális megjelenés azonban Kínában nem hosszú távú. Városrészeket alakítanak, építenek át „pillanatok alatt”, a múltbéli épületeket lesöpörve. A Magyarországon és Európában is képviselt személetmód – az időtállóság, a régi megtartása, újrahasznosítása – számukra kuriózum és csodálatra méltó. Ugyanakkor egyre több helyen építik újra a lebontott történeti városrészeket, eredetihez hasonló formában, identitásukat keresve.

Magyarország tehát szellemi partnere lehet Kínának a ránk jellemző innovatív gondolkodás révén.

Kálmán Ernő DLA Ybl- és Pro Architektura-díjas építész, a Magyar Építőművészek Szövetségének 2007–2012 közötti elnöke