V. Baboth Borbála: „A szív a lélek székhelye”
Dr. Eőry Ajándok Batthyány Strattmann László-díjjal kitüntetett természetgyógyász, hajléktalanorvos, aki több évtizede hagyományos kínai orvoslással is foglalkozik. A távol-keleti testképről, egészségtudatról, gyógymódokról és a hivatásáról kérdeztük.
Dr. Eőry Ajándok keleti és nyugati orvosnak egyaránt vallja magát; számos kutatás és újítás fűződik a nevéhez. Eredeti végzettsége biológus és matematikus, ám saját elmondása szerint ahhoz, hogy keleti tapasztalatait a gyakorlatban is alkalmazhassa, nyugati diplomát kellett szereznie. Így közel ötven évesen elvégezte a Semmelweis Orvosi Egyetemet is. Több mint tíz éve adódott a lehetőség, hogy a Magyar Máltai Szeretetszolgálat hajléktalanorvosa legyen. Azóta is mozgó mentőkocsin segíti a rászorulókat. Emellett hat gyermek édesapja, akik közül néhányan szintén a gyógyítás mellett kötelezték el magukat.
Albert Schweitzertől származik a mondás, miszerint „az orvos néha gyógyít, gyakran segít, mindig vigasztal”. Ön miként látja az orvos szerepét a gyógyításban?
Egyre inkább úgy hiszem, hogy az orvos nem gyógyít, csak segít felfedezni a betegség okait, és segít rálépni a gyógyuláshoz vezető útra. Ehhez az szükséges, hogy minél inkább azonosulni tudjon a betegével. Egy mentőorvos egyszer azt mondta, ha például van egy sebesült, aki ott fekszik a földön, és nem tud mozdulni, akkor ő inkább melléfekszik, mintsem hogy fölülről, mellé állva kezdje el a kérdésekkel ostromolni. A beteg ezáltal könnyebben megnyílik. Az orvos teljesen egyenrangú társa kell hogy legyen a betegnek a hétköznapi orvoslásban is. A beteg dolga viszont az, hogy felismerje magában az okokat, amelyek a problémához vezettek, és megtegye a gyógyuláshoz szükséges további lépéseket.
Miben különbözik a keleti és a nyugati ember testképfelfogása?
A keleti ember sokkal meditatívabb. A nyugati inkább kifelé fordul, a kíváncsiság hajtja, a külsőségekre fókuszál. Ez a hozzáállás azonban rengeteg energiát emészt fel. Nem véletlen a magyar mondás, miszerint aki kíváncsi, hamar megöregszik. Az energiakészletünk, amivel születünk, ugyanis véges. A kínaiak szerint 25 éves kor után kezdjük el használni a saját energiáinkat, addig a szülőktől örökölt energiáinkat éljük fel. Ha az ember túlfeszíti a húrt, sok stressz éri, akkor könnyen elfogy ez az energia. Természetesen a nyitottságra szükség van, de meg kell szűrni mindent, és csak a jót szabad legbelülre beengedni.
Kínai tapasztalatait, a keleti szemléletmódot hogyan alkalmazza háziorvosi gyakorlatában?
A kínai orvoslás holisztikus szemlélettel közeledik az emberi testhez. Alapelve, hogy minden lelki betegség testi tünetekhez is vezet. Én is úgy hiszem, hogy minden betegség pszichoszomatikus. „A szív a lélek székhelye” – mondják átvitt és szó szerinti értelemben egyaránt, és a gyógyításnál is ezt veszik alapul. A keleti felfogás szerint ugyanis bizonyos testi pontokon lehet hatni a lélekre, hogy az jól érezze magát. Például a szív meridiánján is van egy olyan pont, amelyet ha tűvel stimulálunk, akkor elmúlik a depresszió. Vagy létezik egy másik, „lazítás miniszterének” nevezett pont: a csukló felett van háromujjnyival, amit ha masszírozunk, megmarad a belső nyugalmunk.
Mindeközben a nyugati orvoslás sajnos szétszedi a különböző, ám szorosan összetartozó gyógyászati ágazatokat, például a belgyógyászatot és a pszichológiát. A kínai orvoslás azonban úgy tartja: a lélek és a test egy szoros egységben van egész életünk folyamán, és sohasem választható szét. A háziorvosnak a hathatós gyógyulás érdekében például meg is kell hallgatnia a beteget.
A zsúfolt várótermeket magam elé képzelve nehéz elhinni, hogy egy orvosnak van ideje beszélgetni a páciensével.
Erre a problémára a kínai orvoslásban már kitaláltak egy módszert: tíz kérdést kell feltenni a betegnek, amire körülbelül öt perc alatt kell válaszolnia, majd megkérdezik tőle, hogy szeretne-e még valamit hozzáfűzni. A módszer segítségével percek alatt körvonalazódik a beteg problémája – lelki síkon is. Sokszor el is sírják magukat.
Milyen kérdések segítenek felszínre hozni a probléma okait?
Valójában egy nem éppen egyszerűnek tűnő összefüggésrendszer, az öt elem elmélet van segítségünkre. Például nemrég hóolvadási időszak volt. Rákérdeztem, hogyan viszonyul a beteg az ilyen időjárási viszonyokhoz, és ha kiderül, irtózik a nedvességtől, akkor az azt jelenti, hogy ő valójában egy töprengő, aggódó alkat, ami nagyon gyakran emésztőrendszeri problémákban nyilvánul meg. Aki a nyári hőséget viseli nehezen, az általában szívpanaszoktól szenved. A szív az örömmel függ össze az érzelmi szférában. Ha valakinek a májával, vagy az epéjével van problémája, akkor általában a szelet viseli nehezen, ilyenkor a szeme is könnyezhet, ők a könnyebben feldühíthető, ingerlékenyebb típusú emberek, és sorolhatnám tovább Ezzel a módszerrel öt perc alatt felszínre hozhatóak a beteg szervproblémái. Az érzelmi sík és a szervi sík összefüggésrendszere természetesen ősi megfigyeléseken alapul.
Gyógyszert egyáltalán nem is alkalmaz?
A beteg hozzáállásától is függ, hogy felírom-e. A kevésbé iskolázottak jobban igénylik. Alapvetően nem hiszek a gyógyszerekben. Úgy szoktam hívni mindegyiket, hogy kemoterápia, mert végülis egytől-egyig vegyszerek. Testünk lényegében a Szentlélek temploma, nem szabadna semmi olyannal szennyezni, aminek mellékhatásai is vannak. A hajléktalan-ellátás során szerencsére egyre többen igénylik a mellékhatások nélküli akupunktúrát is, ami pénzébe sem kerül a Magyar Máltai Szeretetszolgálatnak. A kezdeti kezelések után már arra biztatom a betegeimet, hogy kezdjenek el egészségtudatosabban élni és tornázni, ami ahhoz vezet, hogy már igénylik is a mozgást. Meggyőződésem, hogy a beteget föl lehet és kell is aktiválni, hogy hajlandó legyen magától tenni az egészségéért.
A meridián torna többek között az egyik ilyen ősi kínai módszer, amellyel Ön sok beteget kezel.
A meridián torna egy testi gyakorlat, amelynek hatására a beteg egészségtudatossá válhat. Ez egy olyan komplex rendszer, ami hasi légzésből, akupresszúrából – testünk meridián-, azaz energiapályáinak aktiválásából – áll, valamint fizikai gyakorlatokból. Például 30-40 guggolással már jelentősen javíthatjuk az állóképességünket, és átmozgathatjuk testünk valamennyi energiapályáját. Aki rendszeresen végzi, úgy érezheti, hogy egyszerűen nem lehet beteg, mert segít legyőzni a félelmet a különböző betegségekkel szemben. Belső erőt, testi-lelki összhangot ad, ezáltal megszűnnek a tünetek, legyen szó reumáról vagy vizelettartási gondokról.
A daganatos betegségeket is lehet ezzel a módszerrel gyógyítani?
Bár a meridián tornát nem kifejezetten erre a célra fejlesztették ki, kezeltjeink kétharmada rákos, és nagyon jó eredményeket érünk el ezzel náluk. A kínai orvoslásban azonban számos alternatív módszer van a kezelésére, például a rákgyógyító légzés, amely során a nagy mennyiségű bevitt oxigén hatására elpusztulnak a daganatos sejtek. A hangsúly azonban mindig azon van, hogy a betegnek magának kell tennie az egészségéért. Nem várhatja el a teljes gyógyulást csupán csak az orvostól, vagy néhány kemoterápiás kezeléstől, tablettától. Ha az életmódján, pontosabban a létmódján nem tud változtatni, akkor nagyon nehezen tud csak felülkerekedni a problémán. Rákos betegséget sok esetben megelőz valamilyen negatív esemény a beteg életében, amit ő nem tud, vagy nem jól dolgoz fel. Megannyi stressz ér minket naponta – legyen az munkahelyi probléma vagy családi válság –, ami akkor is munkálkodik bennünk, ha nem is veszünk róla tudomást, és kóros feszültséggé, distresszé válik. Sajnos a létmódunkkal teremtjük a mindennapi stresszeket magunknak.
Az Önök eredményei ezen a területen mennyire elfogadottak a nyugati orvostársadalom szemében?
Nem vagyok grafomán, nincs túl sok publikációm. Viszont az Onkológiai Intézet egyik orvosával van egy egyezségünk: akik lemondanak a kemoterápiáról, a besugárzásról, általában azok jöhetnek hozzánk kezelésre. Ezt követően majd éves, féléves longitudinális tanulmányt készítünk a két csoport – akik hozzánk járnak kezelésre, és akik a kemoterápiát választják – túlélési esélyeiről. A kínai orvoslás szemében ez a nagyon durva beavatkozás, a kemoterápia és a keleti orvoslás nem nagyon szokott együtt menni. Az előbbi ugyanis ismételten annyira legyengíti az immunrendszert, hogy a mi kezelésünk csak az újraerősítésig jut el, és nehéz továbblépni a kezelésben.
Kínában alkalmaznak kemoterápiát?
Amióta a gyógyszeripar oda is betört, sokan divatból is azt választják. De úgy vélem, a nyugati orvoslás gyerekcipőben jár a több mint kétezer éves múltra visszatekintő kínai hagyományhoz képest.
Ezek szerint a kínaiak fordítva állnak a gyógyszeres kezeléshez, mint általában mi: nem is nagyon használnak gyógyszert, vagy csak elvétve.
Igen, ők a létmód-változtatással próbálják megőrizni egészségüket, és kezelni betegségüket. Hajnalonta például bevett szokás a torna. Jobb az egészségi állapotuk, ízületeik, belső harmóniájuk, mint a nyugati emberé. Ráadásul, ahogy a kimutatások is igazolják, ez sokkal olcsóbb, mint gyógyszerekre költeni. Meggyőződésem, hogy a magyar egészségügy összes anyagi gondja megoldódna, ha a kórházakban legalább járóbeteg-ellátás szintjén bevezetnék a kínai orvoslást.
De a kínaiak átlagéletkora mégsem magasabb a mienknél.
Igen, ez így van, ennek azonban a túlzott iparosodás, a légköri szennyezés a legfőbb oka. Ez Kínában ma a legnagyobb egészségügyi probléma. A szmog miatt Pekingben nyáron se lehet látni a napot az égen.
A magyarok egészsége – európai viszonylatban is – köztudottan rossz.
Tény, hogy a szomszédos osztrákok várható életkorától jóval elmarad a magyaroké. Van mit tennünk. Minden lehetőséget meg kell mozgatni, hogy az emberek egészségtudatossá váljanak, és hogy egészségesek akarjanak lenni. Ehhez természetesen a lehetőségeknek is meg kell lennie.
Hogyan érzékeli, várható előrelépés ezen a téren?
Több tucat háziorvos fogja például bevezetni, hogy a rendelőben várakozóknak meridián tornát játszanak le kivetítőn. Ezzel is szorgalmazzák, hogy csak tornázás után menjenek be az orvoshoz, mérjék meg a vérnyomásukat és sokkal gyorsabban gyógyuljanak a betegek, ill. jobb egészségi állapotba kerüljenek.
Ön hajléktalanokat is gyógyít. A hajléktalangondozás a mindennapi életben is megvalósul Budapest utcáin?
Igen, mozgó buszunk működik a Villányi út és a Móricz Zsigmond körtérnél, és a buszban ingyenes akupunktúrás kezelést kaphatnak a rászorulók. Így jobban alszanak, kevesebb elvonási tünetük van, idővel ezek el is múlnak, ill. fél órán belül kijózanodnak. Ha van egy kis akaraterejük, akkor pedig nem kezdik újra az ivást…
A „Szent Péter esernyője” programjukkal újszülötteket mentenek.
Az egyik katolikus plébánián megnyitottunk egy oltalomkápolnát: egy picike fülkéről van szó, ahova az anyukák elhelyezhetik a nem kívánt csecsemőjüket. Az oltár fölé piros ernyő van felfüggesztve, innen a program elnevezése. Az egyik őrző-védő szolgálat négy percen belül megtalálja az otthagyott csecsemőt, és a legközelebbi kórházba viszi. Az orvos elsődleges feladata, hogy az életet mindenekfelett tisztelje. Erre akartuk felhívni a figyelmet: nem tudtuk szó nélkül hagyni, hogyha valaki elkeseredésében a kukába dobja gyermekét. Reméljük, egyre több templom mellett jelennek majd meg ezek a kápolnák, és így egyre több csecsemőt menthetünk meg.
Vannak orvos példaképei?
Batthyány Strattmann László, a „szegények orvosa” hozzám is közel áll. Sokgyerekes családapa volt, aki nemcsak hogy ingyen kezelte betegeit, hanem még pénzt is adott nekik útiköltségre. Sokszor vagyok én is úgy, hogy az ingyenes kezelésen túl még ki is segítem őket, ha szükségük van valamire. Hajléktalanszolgálat után olyan érzéssel megy haza az ember, hogy ma olyanokon segítettem, akik igazán rászorulnak. Szintén a példaképem a már említett Albert Schweitzer, aki a nyugati orvoslásnak kötelezte el magát. Az ő gyakorlatában lehetőség volt arra, hogy a családtag elkísérje a kivizsgálásra a beteget, amit én magam is nagyon hasznosnak tartok, mert a hozzátartozó jelenléte, energiája segíti a gyógyulást.
Gyakran hallani Öntől, hogy az ember akár száz évig is tudna élni. A kereszténység azonban úgy tartja, hogy az egészség Isten ajándéka, de a betegséget is el kell tudni fogadni.
Az egészség valóban Isten ajándéka, de sokkal több van a kezünkben, mint amit eddig elképzeltünk. Szerencsére tőlünk nyugatabbra már megfigyelhető egyfajta közeledés a keleti hozzáálláshoz: kezdenek ugyanis ráébredni a prevenció jelentőségére, és arra, hogy ne passzívan fogadják el a betegséget. Isten szándéka igazából nem a betegség, nem is az egészség, mert az nem minden, hanem maga a szabad ember, vagyis az, hogy az emberi létünkből fakadó szabadságunkkal élni tudjunk. „A tisztáknak minden tiszta”, ezért nem szégyelljük a hajléktalanok koszos testrészeit is gyógyulni segíteni, és nincsen semmi olyan gátlás, ami megakadályozna minket ebben a munkában. Nem a félelem miatt vagyunk erkölcsösek, hanem abból a meggyőződésből, hogy a tízparancsolat megalkotott értékei időtállóak. Azért tartjuk be, hogy ebben a szabadságunkban megmaradjunk. Nekünk, embereknek ez a szabad állapot sokkal fontosabb kell, hogy legyen mindennél.